Gondolatébresztők TT-hez vol III.- Alkotmánybírósági kerekasztal

2011.01.13. 08:00 - szechenyi-szakkoli

Címkék: demokrácia alkotmány szisz téli tábor széchenyi istván szakkollégium

  

Az alkotmányról pártatlanul
 
 
Köztudott, hogy a jelenlegi kormánypárt, miután kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben, 2010 áprilisában, új alkotmány létrehozására készül. 
Erről alapvetően jelentősen megoszlanak a vélemények az országon belül, sokan fontos előrelépésnek tartják, míg mások pusztán a kormánypárt hatalmának bebiztosítására tett intézkedésnek. 
 
A Medián legfrissebb felmérése szerint ugyanakkor az ország állampolgárainak tekintélyes része azzal sincs tisztában, hogy népszavazás nélkül, a kétharmados többség az új alkotmányt már életbe tudja léptetni. Ettől függetlenül is a magyarok jelentős hányada az új alkotmányt egy népszavazással erősítené meg.
 
További érdekes kérdés, miszerint azáltal, hogy az új alkotmánytervezet áprilisban még abszolút nem volt aktuális, a szavazók nagyobbik része úgy érzi, nem adott felhatalmazást egy új alkotmány kialakítására.
 
A magyarok többsége az új alkotmányban továbbra is biztosítaná az olyan alapjogokat, mint a sajtószabadság, a szabad gondolat- és véleménynyilvánítás, illetve egyre inkább teret nyernek olyan új pontok is, mint a lakhatáshoz való jog, illetve a környezetvédelem. A legnagyobb nézetkülönbségek a magyarság gyökereivel, illetve a Szent Koronával kapcsolatos tartalmakkal kapcsolatosak, ezeket hagynák ki a legtöbben (annak ellenére, hogy mindkét esetben nagyobb volt a támogatók aránya).
 
A média folyamatosan közöl új információkat az alkotmány tervezetéről, melyek sok esetben erősen megosztják a magyar társadalmat. Ilyen ötletek lehetnek a magyar zászló címerrel ellátása, vagy a házasság definiálása a férfi-nő együttélésének formájaként, ezáltal kizárva az azonos neműek házasodási jogát.
 
Ahogy mindezekből kitűnik, rengeteg a felmerült kérdés, az aggály, és a megosztó elem az új alkotmánnyal kapcsolatban. Ezeknek egy részére szeretnénk válaszokat adni, illetve kapni, és a témában nagyobb elmélyedést biztosítani a számotokra meghívottaink kerekasztal-beszélgetésével.
 
Mindebben Dr. Körösényi András, az MTA Politikatudományi Intézetének igazgatója és Dr. Kovács Péter jelenlegi alkotmánybíró lesz a segítségünkre.
 
Sok szeretettel várunk mindenkit!
 
A téli táborról további infókat találhatsz a honlapunkon és a Facebookon.
Jelentkezni a telitabor@szisz.hu címen tudsz. Várunk szeretettel!

Gondolatébresztők TT-hez vol II.-Az eurozóna jövője

2011.01.12. 08:30 - szechenyi-szakkoli

Címkék: gazdaság európai unió euro szisz téli tábor széchenyi istván szakkollégium

  

Csaba László – Az Eurózóna jövője
előadás az Eurózóna válságáról és Magyarországról
 
Nagy örömünkre szolgál, hogy előadóink között köszönthetjük Csaba Lászlót, az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának a tagját, volt elnökét illetve a Közép- Európai Egyetem professzorát.
 
A professzor kutatási területe a világgazdaság és ezen belül az összehasonlító gazdaságtan és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. A témában több művet publikált, számos folyóiratba írt és több neves külföldi egyetemen adott elő.
 
A Széchenyi István Szakkollégium Téli Táborában az Eurózóna válságával, a PIGS országok és a Közép-Kelet Európai országok, köztük hazánk helyzetével kapcsolatban ad elő Az Eurózóna Jövője címen. Előadában elemzi a monetáris unió létrejöttének körülményeit és eddigi működését fejlődését és felvázolja az eurózóna problémáit, így a magas államadóssággal küszködő PIGS országok helyzetét. Végül kitér Magyarország és az Eurózóna kapcsolatára, elemezve a csatlakozás szerepét és latolgatva ennek esélyeit.
 
Addig is gondolatébresztőnek néhány kérdés és hasznos tudnivaló a témával kapcsolatban:
 
  1. Mire jó egyáltalán a Gazdasági és Monetáris Unió? Miért van most válságban az euró? Lesz EU-s jövedelemadó?
  2. Az EGT szerződés 125. cikke értelmében a tagállamok nem vállalhatnak felelősséget egymás kötelezettségei iránt, azaz valakinek az államadósságát nem lehet számon kérni az eurozóna többi tagján. Ennek az előírásnak mennyiben felel meg az elsősorban Görögország megsegítésére létrehozott alap? 
  3. Tényleg ki lehet jól jönni egy olyan válságból, ahol az eurozóna válságáról beszélnek? A '70-es, '80-as évek pénzügyi válságából és euroszkepticizmusából született meg a GMU és az euró. Vajon tovább mélyül a gazdasági integráció?
  4. Vajon miért döntött úgy Észtország, hogy a nehézségek kellős közepén, 2011. jan. 1-től hivatalos fizetőeszközévé teszi az eurót? 
  5. Portugália egyelőre nem kér a gazdasági mentőcsomagból. Ugyanígy kezdték a görögök és az írek is, a portugálok talán tényleg megússzák?

Sok szeretettel várunk mindenkit!

 

A téli táborról további infókat találhatsz a honlapunkon és a Facebookon.

Jelentkezni a telitabor@szisz.hu címen tudsz. Várunk szeretettel!

Gondolatébresztők TT-hez vol I.-Kína

2011.01.08. 16:00 - szechenyi-szakkoli

Címkék: kína külpolitika szuperhatalom szisz téli tábor széchenyi istván szakkollégium

 Szolgáljon itt pár sor ízelítőül  a Kína jelenéről és jövőjéről szóló előadáshoz. Ha megfogott titeket a téma, gyertek el a Téli Táborunkba, ahol Dr. P. Szabó Sándor, a Sinológiai Szemle főszerkesztője, a Kína Központ vezetője lesz a vendégünk, hogy hasonló témában tartson előadást! Hamarosan a tábor többi programjáról is olvashattok itt a blogon, lesz még szó az új alkotmányról, az eurozóna jövőjéről, a mélyszegénységről és a fesztiválszervezésről.

 Kína napjaink második legdinamikusabban fejlődő országa. 2009-ben átvette Németországtól a világ legnagyobb exportőre címet (rangsorolás a külkereskedelmi forgalom arányában), és csak idő kérdése, mikor kényszerül az Egyesült Államok a világvezető gazdaságainak rangsorában hosszú éveken át őrzött első helyétől elbúcsúzni.

 A szunnyadó óriás kifejezés mára réges-rég érvényét vesztette. Az 1979-es évben Teng Hsziao-ping által elindított modernizáció a kínai gazdaságot egy dinamikus növekedési pályára állította (részletek), mely fejlődés egészen napjainkig töretlen maradt. Ennek eredményeképp már nem egy kiszolgáltatott, belsőleg megosztott országgal néznek szembe a vezető nagyhatalmaknak, mint azt tehették a történelem folyamán egészen a XX. század közepéig, hanem egy olyan országgal, mely feltételeket diktál és akaratának érvényt szerez.

 Habár az amerikaiak már régóta tudatában voltak Kína megerősödésének, csak az elmúlt években került sor a tényekkel való fájdalmas szembenézésre. 2007-ben a kínaiak egy ballisztikus rakétával megsemmisítettek egy használaton kívüli kommunikációs műholdat, mely akció olyan katonai felkészültségről tett tanúbizonyságot, mely az amerikai vezetést erősen mellbe vágta (részletek). Akkoriban felerősödtek a Kínát, mint gazdasági és katonai potenciális fenyegetést beállítók hangjai, a „China rising” szindróma kellemetlen hangulata nehezedett az amerikai minisztériumokra egy ideig.

 

2009 augusztusában újra megvillantotta Kína erejét, ezúttal nem katonai, hanem gazdasági értelemben. Ugyanis – mivel érdeke már nem fűződött hozzá- az 1980-as évek gazdasági expanziójának alapját képező nyersanyagexport radikálisan lecsökkentését irányozta elő egy olyan napjainkra kiemelten fontossá vált erőforrás esetében, mint a ritkaföldfémek (részletek). A ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek a csúcstechnológiát gyártó elektronika és elektrotechnika világában, többek közt ilyen anyagokat használnak föl a mobiltelefonok, folyékony kristályos kijelzők előállításakor, de elengedhetetlenek az új, „zöld” technológiák alkalmazásakor is (részletek). Mivel a ritkaföldfémek kitermelésének Kínában kiemelkedően jó geológiai feltételei voltak, ellentétben például az USA kaliforniai lelőhelyeivel, olyan árat volt képes meghatározni, mellyel csak nagyon kevesen tudták felvenni a versenyt. Így 2009-re a világ termelésének 95%-a a kínai bányákból került fel a felszínre. Nem csoda tehát, hogy a 2009 nyarán előirányzott termelési volumenek, melyek jelentős visszalépést jelentettek a korábbi évekhez képest, igen érzékenyen érintették az innovatív iparágakban elöljáró gazdaságokat.

 Kétségtelen tehát, hogy Kína ma a világ gazdasági erővonalához tartozik. Az országok közti kereskedelemben meghatározó szerepet tölt be, gazdasági döntései az egész világra kihatnak. Fejlődése azonban számos ellentmondással terhes. Egyrészt a haladás korlátozódik a Keleti-partvidékre, a modern világ vívmányainak csupán töredéke jut el Közép-Ázsia vidékeire, melynek arculata leginkább az első ipari forradalom előtti időkhöz hasonlatos. Az itt élő 600 millió ember, a kínai népesség közel fele, még csak nem is hallott soha Sanghaj és Peking gazdagságáról (részletek). Másrészt a fejlődés csak kevesek számára hozza el az anyagi gyarapodást is, a népesség döntő hányada szegénységben él. Az infláció 5% körüli, az alapvető élelmiszerek esetében meghaladja olykor a 10%-ot is, mely tovább mélyíti a gazdagok és szegények közt tátongó szakadékot. Mindezek ellenére a kínai nép elégedett a jelen politikai vezetéssel, ellenszenve legfeljebb a helyi pártfunkcionáriusokra terjed ki (részletek), mely jelenség mutatja a társadalmi alsó és felső osztály közötti tudás és ismeretek terén tátongó űrt.

 Az egyenlőtlenség mértéke napjainkra átlépte azt a határt, mely a társadalmi feszültségek megengedett, tolerálható mértéke húzott meg. A kínai vezetés felismerte, hogy a probléma azonnali cselekvést kíván, azonban kérdés, hogy meddig terjed mozgástere a kialakult gazdasági helyzetben. A reálbérek megemelésével ugyanis csökken a gazdaság versenyképessége, melyre további veszélyt jelent a gazdasági nagyhatalmak nyomása révén lassan elodázhatatlanná váló kínai valuta felértékelésének szükségesssége. Elemzői szakvélemények szerint a kínai nemzeti valuta, a renminbi (egysége a jüan) az amerikai dollárhoz képest 30%-kal alulértékelt. A reálbérek változatlansága mellett már egy 20%-os felértékelés is a külkereskedelmi mérleg erőteljes átrendeződését vonná maga után, így Kínának, a világ jelenlegi hitelezőjének, hamar negatív külkereskedelmi mérleggel kéne szembenéznie, ami viszont az ország jövőbeni növekedését kérdőjelezné meg.

 Mindezek tükrében felvetődik a kérdés, hogy a 80-as években elindított modernizáció, a piacgazdaság bizonyos elemeinek szigorú ellenőrzés mellett való implementálása, elegendő-e a kommunista gazdaságokra jellemző pazarló erőforrás-felhasználás és hatékonyságtalanság ellensúlyozására. Lehet-e termékeny ez a fajta, egymásnak ellentmondó ideológiák gazdasági és politikai leképeződéseinek furcsa egyvelege?

 Ha érdekelnek a válaszok, vagy szeretnél többet megtudni a kínai gazdaságról, kultúráról, akkor gyere el a Téli Táborba, hogy együtt gondolkozhassunk, beszélgethessünk és persze egy jót bulizhassunk!

Infókat találhatsz a honlapunkon és a Facebookon.

Jelentkezni a telitabor@szisz.hu címen tudsz. Várunk szeretettel!

SZISZ-es Tarka Estek - Law & Eco Est

2010.11.15. 05:19 - szechenyi-szakkoli

Címkék: bűnözés büntetés büntetőjog szisz három csapás elsősök gary becker széchenyi istván szakkollégium elsős kurzus law&economics law&eco tarkaréti kollégium tarkakoli sajó andrás racionális bűnelkövető

 

A SZISZ-es Tarka Esteknek elérkezett a második állomása, melyen a Law & Economics kerül terítékre.

Helyszín: Tarkaréti Kollégium 
(1106 Budapest, Tarkarét u. 6)


Időpont: november 16. (kedd), 20:00.

 

Olyan dolgokról lesz szó, mint hogy

  • mikor racionális egy bűnelkövető?
  • mikor éri meg bűntényt elkövetni?
  • milyen büntetést szabjunk ki: pénzbírságot vagy szabadságvesztést?
  • mekkora erőfeszítést tegyen az állam, hogy a bűnözést elfogadható szintre fordítsa?

A téma fő vezérfonalát Gary S. Becker Bűn és Bűnhődés cikke adja. Szó lesz még a három csapás  (three strikes) törvényről is.

A témakörben egy Mindentudás Egyetem-es előadás Sajó Andrástól.

A law & economics-ról pedig bővebben itt és itt olvashattok.

 

Ha van kedvetek, nézzetek le! Előképzettségre nincs szükség, gyertek nyugodtan!

Csatlakozzatok a Facebookon:

http://www.facebook.com/szechenyiszakkoli#!/event.php?eid=126161434106120

A következő SZISZ-es Tarka Esteken november 17-én (szerdán) pedig a pénzügy sávról tudhattok meg mindent.

A győztes mindent visz?

2010.11.07. 07:20 - szechenyi-szakkoli

Címkék: előadás adózás póker szerencsejáték ájk kártyajáték online póker szisz széchenyi istván szakkollégium mezősi tamás dr darák péter


A kártyajátékok és az internetes szerencsejátékok közül is a póker a legközkedveltebb.Magyarországon nem mindig a póker volt a legnépszerűbb kártyajáték. Voltak idők, amikor tarokkbridzshódított. Régen azt tartották, hogy aki nem tud kártyázni, az nem is lehet politikus. (bővebben a RTL Klub XXI. század műsorában)

Ma Magyarországon a póker szerencsejátéknak minősül a szerencsejáték szervezéséről szóló1991. évi XXXIV. törvény értelmében, habár a 2012-es Szellemi Sportok Világnapján a londoni olimpián versenyzőként indulhatnak a pókeresek. A törvény májusi módosítása miatt megnehezül a pókerklubok létrehozása, műkődtetése, de az online póker tovább virágzik.

Az M1 Kossuth Rádió egyik műsora szerint egy kutatás szerint 100-ból 2 friss diplomás reménykedik abban, hogy a pókerből fog meggazdagodni. Több százmillió forint is megfordulhat hétvégenként egy-egy pókertornán, adót mégsem fizet senki. Az állam bevétele is nőne a pókerjátékok megadóztatásával.

Nemcsak Magyarországon, hanem már az USA-ban is foglalkoztak a témával több ízben. A költségvetési hiány toldását nem a cigaretta és az alkohol jövedéki adójának emelésével próbálják meg befoltozni, hanem a szerencsejátékokat kezdik el adóztatni. Az adó elkerülésén túl főleg az online pókerjátékoknál az összejátszást is nehéz kivédeni.

Akiket jobban érdekel a téma, őket szeretettel várjuk a november 10-ei előadásunkra az ELTE-ÁJK II. tanteremében ’A győztes mindent visz? avagy a póker adózási vonatkozásai’ címmel.

Az előadáson szó lesz a pókeréletre jellemző gazdasági-társadalmi viszonyokról, a pókerjövedelmek adójogi vonzatáról és a lehetséges alternatív szabályozási módokról.

Meghívott előadóink:

Dr. Darák Péter

bíró, Legfelsőbb Bíróság és egyetemi adjunktus, ELTE-ÁJK Pénzügyi Jog Tanszék

Mezősi Tamás

pókerszakíró, a Deluxe Póker főszerkesztője

Az APEH SZEF-től sajnos nem szerettek volna részt venni az előadáson, itt viszont olvashatok egy APEH állásfoglalást.

Csatlakozzatok a Facebook-on is:
http://www.facebook.com/home.php#!/event.php?eid=109846672415852





Találkozunk szerdán!

 
 

Bálnák a parton - Minek vajon?

2010.10.30. 22:00 - szechenyi-szakkoli

Címkék: kultúra előadás rendezvény cet szisz széchenyi istván szakkollégium városarculat bojár iván kőrosi orsolya

Jövő hét szerdán (nov. 3.) előadást szervezünk Nektek!

16:30-tól az E (régi) épület I. előadójában vendégünk lesz:

  

Kőrösi Orsolya

a CET kulturális igazgatója és

Bojár Iván

Budapest volt városarculati tanácsnoka

 

A tovább után rövid gyűjtést találtok, ráhangolódásnak az előadásra. Tények, talányok és kérdések, amit a CET-ről tudni és nem tudni!

 

 

 



süti beállítások módosítása