Tavaszi forgatag

2012.04.09. 01:17 - BobakFanni

Címkék: előadás széchenyi istván szakkollégium érdeklődőknek

Eljött a tavasz, és beindultak elsős kurzusaink is, de ez még nem minden! A 2012-es második félév érdekesebbnél érdekesebb programokkal szolgált már eddig is, de továbbra is számos meglepetéssel kecsegtet! Az alábbiakban utólagos élménybeszámolókat, és egy-két előzetes beharangozót olvashattok.

 

Szerveztünk előadást az ELTE-ÁJK-ra, voltunk már a Pázmányon is, és természetesen a Corvinus előadói sem mentesek a SZISZ által szervezett előadásoktól:).

Március 27-én A nemdohányzók védelme- avagy meddig terjedjen az állami szabályozás címmel Dr. Szalai Ákos egyetemi adjunktus és Mikola Gergely, a British American Tobacco vállalati kapcsolatokért és szabályozásért felelő igazgatójának kerekasztal beszélgetését hallgathattuk meg Madarász Viktor, aktív szakkollégiumi tagunk moderálásával. A téma aktualitása adta az ihletet, hogy a dohányzás betiltásával kapcsolatos előadást szervezzünk Nektek, érdeklődőknek, éppen amiatt, hogy választ találjunk minden felmerült kérdésre. Dr. Szalai Ákos, kollégiumunk law & economics sávjának oktatója az előadás során mind jogi, mind közgazaságtani szemszögből foglalkozott a problémával. Véleménye szerint a dohányzás szabályozásában jól megfigyelhetők játékelméleti problémák, azaz közgazdasági racionalitás abban a folyamatban, melyben kialakulhatott, melyek a dohányzó, melyek a nemdohányó kocsmák.

Mikola Gergely többek között arról is beszélt, hogy két politikai célt fontos kiemelni a törvényhozással kapcsolatosan. Az egyik a fiatalkorúak dohánytermékhez való hozzájutásának csökkentése, a másik pedig a munkahelyteremtés. Ugyanakkor nagy az ellentmondás mindkét esetben. Előbbinél az a probléma, hogy amennyiben a fizikai hozzáférést egyik pillanatról a másikra drasztikusan csökkentik, az a fekete piac megerősödéséhez vezet egyenes úton. A munkahelyteremtés szempontjából is az ellenkezőjét okozza a hirtelen szabályozás, hiszen a vállalatok esetén több száz ember állása vált és válhat még bizonytalanná nem beszélve a jellemzően kelet-magyarországi dohánytermesztésre.

Összességében mindketten hangsúlyozták, hogy bár a nemdohányzók védelmére szükség van, az új szabályozás, különös tekintettel a dohánytermékek árusításának tervezett monopolizálására, alapvetően nélkülözi a közgazdasági és üzleti racionalitást és hatékonyságot, valamint sok esetben inkább alulinformáltságról vagy egyszerű politikai célok motiválta döntésekről van szó.

 

Az előadáson sok mindent megtudtunk, de persze még most is vannak megválaszolatlan kérdések, melyekből akár egy következő előadás is összeállhat. Érdekes lehet a továbbiakban a magánlakások helyzetéről vitatkozni: http://index.hu/belfold/2012/04/07/lakaskocsma/

Vajon van végleges megoldás? Vagy egy globális szélmalomharcba kerültünk? Meglátjuk...

 

Árilis 4-re már egy egészen más témából szerveztünk előadást. Ennek címe Tre(n)dition volt, és szintén egy kerekasztal beszélgetést hallhattak a jelenlévők Ács Zoltán (Design Terminál, kreatív igazgató), Palágyi Máté (Bohemian Betyars), és Éles Dénes (társfőszervező) részvételével, melyet Vígvári Dorottya, aktív tagunk moderált. Központi kérdés volt, hogy Mitől menő a magyar?, pontosabban pedig körbejártuk, hogy vajon a magyar kultúrában mitől kerültek újra a középpontba a klasszikus motívumok.

Elsősorban megtudhattuk, meghívott előadóink mégis hogyan kerültek kapcsolatba a magyar tradíciókkal. Ács Zoltán, aki már szakdolgozatában is visszanyúlt a "népihez", sokat mesélt nekünk a divatról, és magáról a Gombold újra! rendezvényről, melyen minden várakozáson felüli volt az érdeklődők száma, így húzva alá, mennyire aktuális is a téma. Szerinte minden generáció  megpróbálja feltalálni magát, így most a tradíciókhoz való visszanyúlás vált inspirációs forrássá, ez lehet az egyik oka annak, hogy menő a magyar. Éles Dénes megerősítette, hogy a magyar kultúra igenis trendi, és külföldön is egyediségére kíváncsiak. Egy német cég, mely a Pilvakert is támogatta, külön kérte, hogy tipikusan magyar motívumokkal felvértezett, de modern varieté műsorokat alkossanak a szervezők.  Palágyi Máté pedig hozzátette, őket is többször kérték már, hogy ne angolul, hanem magyarul énekeljenek, hiszen külön hozzáadott értéknek számít már ez is külföldön.

Másutt, például Németországban is működik a tradíciókhoz való visszanyúlás, ott most a Flying Bach hódít, szintén a Red Bull szervezésében, így beszélhetünk akár globális trendről is a hazai motívumok újrafelfedezésében - ugyanakkor látni kell, hogy Nyugat-Európában ez inkább a klasszikus kultúra kapcsán figyelhető meg, nem annyira népi motívumokban, ahogyan itthon. Ugyanakkor az a mód, ahogy hogy ezek a díszítő elemek külföldön megjelennek (ld. Lewis Hamilton ruháját, Iker Casillas kesztyűjét vagy Nicole Kidman felsőjét) inkább destruktív, hiszen leegyszerűsíti a kultúrát és egy szimpla elemmé redukálja, ahelyett, hogy a teljes komplexitásra teremtene igényt - vélte Ács Zoltán.

Ki a célcsoport? Kik a fogékonyak erre a stílusra?

Ács Zoltán véleménye szerint ez főleg urbánus műfaj, eléggé Budapest centrikus, de előbb-utóbb tágabb fogyasztói körre találhat. Szerinte ugyanis a hagyományt mindenképp meg kell tartani, de változtatás nélkül nem lesz népszerű. Ezt Éles Dénes a Liszt Remix rendezvény említésével támasztotta alá, abban ugyanis a komolyzene és a modern stílusok keveredtek egy szerethető kontextusban.  A Bohemian Betyars szintén arra törekszik, hogy megfelelően ötvözze a népi stílust a többivel úgy, hogy arra a közönség még fogékony legyen.

Egy szó mint száz, mind a hárman egyetértettek abban, hogy fel lehet oldani a stílus centralizáltságát, és menővé tenni azt. A kulcs, hogy magas színvonalú dolgokat kell letenni az asztalra, hiszen bár lehet, hogy a lakodalmas rock is tartalmaz hasonló elemeket, a magyar kultúra fejlődésében talán mégsem ez a feltétlen követendő út.

 

Hamarosan jelentkezünk újabb programjainkkal! Addig is nézegessétek Facebook oldalunkat: http://www.facebook.com/szechenyiszakkoli, vagy látogassatok el honlapunkra: http://szisz.hu/.

Dr. Darák Péter, a Kúria elnökének előadása a SZISZ Téli Táborában

2012.02.25. 18:10 - szechenyi-szakkoli

Címkék: előadás szisz kúria széchenyi istván szakkollégium darák péter

A TT egyik előadása Darák Péter, a Kúria (volt Legfelsőbb Bíróság) előadása volt a bírósági rendszer átalakításáról - ami számos nemzetközi kritikát is kiváltott (erről korábbi bejegyzésünk itt olvashatjátok). Az igazán érdekfeszítő, de mindenki számára tökéletesen emészthető előadás kivonata (elkészültét Czinkóczky Zoltán végzettünknek és Farkas Attila tagunknak köszönhetjük) pedig megjelent a Kúria honlapján is. Az alábbiakban olvashatjátok a megjelent kivonatot.

IMG_2732.JPG

A SZISZ Téli Táborában hagyományosan igyekszik a legkurrensebb közéleti, tudományos témák mélyére nézni, és olyan szereplőket megszólaltatni, akik az adott téma, vita legfontosabb aspektusait megfelelő mód be tudják mutatni. A bíróságokat és azok igazgatását érintő, 2012. január 1-től hatályos jogszabályváltozások kapcsán keresve sem találhattunk volna szakavatottabb személyt, mint a Legfelsőbb Bíróság jogutódjaként létrehozott Kúria frissen kinevezett elnökét, Dr. Darák Pétert.

 

SZISZ 25 Jubileumi Évnyitó Konferencia

2011.11.06. 10:43 - BobakFanni

Címkék: előadás szisz széchenyi istván szakkollégium élj velünk! érdeklődőknek

2012 februárjában lesz 25 éves a Széchenyi István Szakkollégium, így idén minden rendezvényünkkel egyben azt is ünnepeljük, miért fontos számunkra ez a közösség. Jubileumi Évnyitó Konferenciánkon is erről tettünk tanúbizonyságot.

Október 21-én ezzel a rendezvénnyel nyitottuk meg a jubileumi évet. Végzett sziszeseket hívtunk meg előadni jelenlegi kutatásiakról, s olyan sokan eljöttek, hogy megtöltöttük a hármas előadót. Mindig büszkék voltunk arra, milyen sokféle jelentése van a szakmaiságnak - mert nálunk fizikustól bölcsészig igen széles a paletta :)! -, és az előadások is ezt tükrözték. Végzetteink különféle szekciókban - Emberi erőforrás és kultúra, Pénzügy, Policy, Politikai eszmék és intézmények, Szociológia – mutatták meg, mivel is foglalkoznak mostanában. Ehhez kötődtek az ezután következő kerekasztal-beszélgetések is, melyek során a közéletben szerepet vállalók és az üzleti szférában dolgozók mesélték el azt, hogy különböző életútjaik során mit jelentettek számukra sziszes tapasztalataik. Az est fénypontja pedig a tavaly végzettek avatása volt. Mindig együtt ünnepeljük azt a pontot, ahol barátaink sziszes múltja befejeződik, és végzett sziszes jövőjük kezdődik. Hiszen néhány év múlva valószínűleg már őket is visszahívjuk kutatási eredményeikről előadni.

Ez az évforduló arról szól, hogy magunknak is újra megfogalmazzuk, mit jelentett, jelent Széchenyisnek lenni, és most kívülre is megmutassunk kicsit többet ebből. A rendezvény is alátámasztotta ezt, hiszen megmutatkozott a sokszínűség, melyet a különböző szakmai érdeklődések, nézőpontok tükröztek, valamint az a  hasonlóság, hogy mennyire fontos ez a közeg mindannyinknak. Mert ez az a közeg, amelyben egy téma iránti kíváncsiságból kurzus, egy jó gondolatból kutatás, a különböző szobákból összeszedett hozzávalókból vacsora, a vizsgadrukk utáni fáradtságból pedig összeölelkezős buli lehet. :)

Ebben az évben különösen szeretnénk, ha mindenki még jobban megismerné a mi világunkat, a Széchenyi István Szakkollégiumot. Gyertek bátran a rendezvényeinkre, illetve elsős kurzusainkon is tárt karokkal várunk minden kedves érdeklődőt!

Energia, külpolitika, biztonság

2011.03.30. 16:17 - szechenyi-szakkoli

Címkék: előadás energia atomenergia földgáz energiabiztonság megújulók szisz energiaellátás orbán anita széchenyi istván szakkollégium érdeklődőknek szakpolitikai előadássorozat soczó natália andzsans balogh kornél

 A focihoz és a politikához hasonlóan egyre többen kezdenek érteni mostanában az energia kérdéséhez is. Szerdai kerekasztal-beszélgetésünk előadói azonban vélhetően bőven tartogattak érdekes és új információkat minden látogatónk számára. Március 23-án a Corvinus Egyetem VII-es előadójában beszélgettünk a magyar energiapolitika kihívásairól, az ellátás-biztonság helyzetéről, jövőjéről Andzsans-Balogh Kornéllal a REKK elemzőjével, Dr Orbán Anita energiabiztonságért felelős utazó nagykövetasszonnyal, valamint Soczó Natáliával, a MOL energiapolitikai elemzőjével. A beszélgetést Szabó István végzettünk moderálta.   

Az energiaellátás témájának vizsgálatakor számos különböző aspektust érdemes figyelembe venni; mivel az energiaellátás rendszerének fejlettsége, minősége hat a gazdasági fejlődésre, van egy komoly környezeti aspektusa, valamint nemzetbiztonsági (ellátásbiztonság) és szociális (energiaárak) szempontból sem elhanyagolható hatása. A jelenlegi energiapolitika céljai is ezek mentén a dimenziók mentén rajzolhatók fel: általánosságban a diverz energiaellátás és ezáltal az energiafüggőség csökkentése, az energiahatékonyság javítása, valamint az optimális fogyasztói ár biztosítása szerepelnek a magyarországi döntéshozók legfőbb prioritásai között.

Tovább után folytatódik!

 

 

 

Magyarország energiaellátásának körülbelül 1/3-a származik nukleáris energiából, 60%-a fosszilis energiából, illetve 5%-ot megújuló energiaforrásokból nyerünk, azaz az ellátásbiztonság mellett fontos kérdés az energiamixünk hosszútávú fenntarthatósága, hiszen a Megújuló Energia Cselekvési Tervben közel 15%-os zöldenergia-részesedés szerepel 2020-ra, ill. az elmúlt és jelenlegi kormányok határozott tervei között szerepel Paks élettartam-hosszabbítása és bővítése. Ezek a tervek javítják a magyar energiatermelés hosszú távú helyzetét, hiszen a szénhidrogén-források kifutásával (akár áruk, akár kimerülésük miatt) számolnunk kell, a forrásdependencia pedig nem csak országokra, de anyagokra is vonatkozik; az energiabiztonsági koncepciónak erre is ki kell térnie.
 
Energiabiztonsági szempontból a földgázellátásunk a legkritikusabb: gázfogyasztásunk jelenleg évi 11-12 milliárd köbméter körül ingadozik, ebből 1,5-2 milliárd köbméter gázt magunk termelünk meg, azaz nagy az import aránya, amit gyakorlatilag teljes egészében Oroszországból importálunk Ukrajnán keresztül. A gázhálózatnak két belépési pontja van az országba: az egyik Ausztria, a másik pedig Ukrajna felől éri el a magyar határt; kifelé Szerbia, valamint Horvátország irányába szállítunk földgázt. Noha ezek a vezetékek jelen pillanatban egyirányúak, már megszületett a vezetékek kétirányúsítására vonatkozó, kötelező érvényű EU-s direktíva. További vezetékek megépítéséről (azok hasznairól és költségeiről) folyamatosan zajlanak az egyeztetések. Magyarország nem titkolt célja a nyugat-európai és térségbeli országokkal való erősebb kapcsolat kialakítása, a gáz- és villamoshálózatok összekötése, így létrehozva egy többé-kevésbé egységesített piacot.

 

Milyen szempontok alapján érdemes az energiaforrások arányait meghatározni a rendszerben?  Az előadáson többek között megtudhattuk, hogy az áram importálását a külföldön megtermelt áram alacsony ára indokolja, szemben az áramkitermelés magas hazai költségeivel. Továbbá hogy a nukleáris energia kitermelése nagy arányú állami szerepvállalást, támogatást tesz szükségessé. A stratégiai tározók fontos szerepet játszhatnak egy ország energiaellátásának önállósága szempontjából, azonban ezek a tározók arra nem alkalmasak, hogy egyik napról a másikra a rendszerbe kapcsolják őket, ha éppen szükség van rájuk, így azonnali energiaellátást nem képesek biztosítani, krízis esetén azonban a hosszú távú csökkentett igényeket tudják fedezni.

A jövőbeli irányok meghatározása állandó dilemmája a globális energiapolitikának. A 33-33-33-as stratégia megvalósítása tűnik egyre reálisabb célnak döntéshozói körökben; azaz az atomenergia, fosszilis és megújuló energiaforrások egyenlő arányú integrálása és felhasználása a rendszerben. Az aktuálpolitikai események természetesen állandóan alakítják jövőbeli energiapolitikánk struktúráját; arra például, hogy milyen hatással lesznek az észak-afrikai vagy a japáni történéseknek az energiaárakra, egyelőre csak bátortalan találgatások léteznek. 

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Magyarország (ill. az E.On) hosszútávú gázszerződése szerződése a Gazprommal 2015-ben jár le. Hogy pontosan milyen időtartamra, milyen tartalommal kívánjuk meghosszabbítani a szerződést, még kérdéses. Elméleti szinten már számtalan fórumon felmerült ugyan egy kollektív EU-s szerződés megkötése (a SZISZ-es beszélgetés sem lehetett ezalól kivétel), azonban szakértőink az egyes országok eltérő érdekei, valamint a jelenleg érvényben lévő szerződések különbözősége miatt nem látnak ebben reális lehetőséget. A regionális (pl. V4-ek közötti) együttműködés, ha nem is a közeljövőben, de egyfajta választ adhat erre a problémára, elsősorban a regionális energiapiac kialakításával, ami egyrészről csökkentené az energiaárakat, másrészről a szállítások lehetségessé tételével biztosabbá tenné az ellátást, ami a KKE-térség államainak energiaintenzív gazdaságai számára nagy könnyebbség lehetne. Persze a kérdés: ki pénzeli az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítését? A piac nem hajlandó, az állam nem képes, az EU nem teheti...

 

Gyorsabban, magasabbra, erősebben, de miből?

2011.03.25. 11:19 - szechenyi-szakkoli

Címkék: sport előadás péter gábor istván széchenyi balogh szakkollégium szisz princzinger

 Március 30-án 18:00-tól az ELTE ÁJK II. tantermében folytatódik a tavaszi szakpolitikai előadássorozatunk. Ezúttal a sportpolitikát vesszük górcső alá.

Két meghívott vendégünk:
Balogh Gábor, sportügyekért felelős miniszterelnöki tanácsadó, világbajnok öttusázó és 
dr. Princzinger Péter, az ELTE-ÁJK Közigazgatástudományi Tanszékének megbízott előadója, a Jogi Fórum sportjogi rovatának vezetője (nem mellesleg ő az Oktatási Hivatal elnöke is)

Magyarország sportnagyhatalom, mi magyarok pedig igazi sportnemzet vagyunk. Valljuk ezt sokan a mai napig. Ki ne tudná ki volt az első Olimpiai bajnokunk, mi fán terem az aranycsapat, hány évesen nyert Egerszegi Krisztina Szöulban. Közte vagyunk a Nemzeti Olimpiai Bizottságot 1894-ben megalapító 13 nemzetnek, jelenleg is nyolcadik helyen állunk 159 aranyéremmel az összesített olimpiai éremtáblázaton és minden felmérés szerint a magyar lakosság az ország sportsikereire a legbüszkébb, messze megelőzve a történelmünk vagy a kultúránk tiszteletét.

 


Ezzel szemben az utóbbi évek címlapjain leginkább dopping botrányokról, pénzhiányról, tradicionális egyesületek csődeljárásairól, huliganizmusról, acsarkodásról szóltak a hírek. Mit csináltunk rosszul? Mennyi ideig tart még a nagy állami cégekre támaszkodó szocialista sporttámogatási rendszerről a piaci alapon működő, sportvállalkozások által finanszírozott szisztémára való átállás? Segíthetné-e ezt a folyamatot az öt látványsport szponzorációját érintő adótörvény? Hogyan lehetne végre a professzionális sport jogszabályi hátterét átlátatóvá, egységessé tenni? Ki ossza el az állami sporttámogatás forrásait? A MOB, az NSI, esetleg az Államtitkárság? Mik lesznek a közös Európai Sportstratégia sarokpontjai, és milyen változásokat fog ez hozni a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiánkra? Milyenek a londoni kilátásaink, hogy állunk a kvalifikációkkal? 
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is választ kaphattok, ha jövő héten is minket választotok.


http://www.facebook.com/event.php?eid=120075921400471&index=1

Gyertek, mi SZISZESEK ott leszünk!

Szinergiapolitika?

2011.03.13. 11:41 - szechenyi-szakkoli

Címkék: előadás energia külpolitika ellátásbiztonság szisz orbán anita széchenyi istván szakkollégium érdeklődőknek szakpolitikai előadássorozat soczó natália andzsans balogh kornél

 Március 23-án 18:00-tól a C épület VII. előadótermében folytatódik szakpolitikai előadássorozatunk, ezúttal kissé kicsapva a mainstreamből és messzebb az index címlaptól, ugyanis témánk az energiapolitika, szűkebben az ellátásbiztonság felé tett/teendő törekvések, a magyar energiahelyzet bemutatása lesznek. A kerekasztal-beszélgetésen részt vesz Dr. Orbán Anita, Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete, Soczó Natália a MOL energiapolitikai szakértője és Andzsans-Balogh Kornél a REKK témában kutató elemzője.


Azt, hogy miért elképesztően fontos Magyarország és a KKE-i térség számára az energiabiztonság, talán nem kell sokat ecsetelni. Mindenki emlékezhet a 2006-os, és az azt követő energiaválságokra (de legalábbis a legsúlyosabb 2009-esre), amik rávilágítottak egyrészről az orosz energiafegyver hatásosságára, másrészről az útvonal-diverzifikáció szükségességére. De hogy mennyire is függünk Oroszországtól:

  • Az éves magyar gázfogyasztás majdnem 12 milliárd m3, melyből az orosz import 8,9 milliárd m3 (74%). A földgáz adja a magyar energiafelhasználás 44,3%-át, kulcsszerepe van a vilamosenergia-termelésben, a háztartások önálló energiafogyasztásában és a távfűtés terén.
  • A magyar stratégiai földgáztároló-kapacitás 1,4 milliárd m3 (az éves fogyasztás kb. 10%-a), ugyanakkor ez kiegészül a kereskedelmi tárolókkal, így a teljes tartalák 6,1 mrd m3, ami térségi viszonylatban legalábbis kiemelkedő, és így stratégiai lehetőség. (az észrevételt köszönjük!)
  • HU olajfogyasztása 161.000 hordó per nap, amiből 160.000 hordó orosz importól származik. Az olaj és származékai adják HU energiafogyasztásának 24,2%-át.
  • A magyar villamosaenergia 40%-át a paksi blokkokban állítják elő, melyek éves 295 tonnás urániumfelhasználását 100%-ban Oroszországból fedezik.

Hozzá kell tenni a kép teljességéért, hogy a finomított uránt nagyon könnyen be lehet szerezni más forrásból (de azt ne feledjük, hogy Paks a szovjet technikán alapul), ill. a kőolajimport pótlása is nagyjából-egészében megoldható, elsősorban az Adria-vezetéken.

A fő kérdés tehát a gázdiverzifikáció, aminek lehetőségit itt nem mutatnánk be, ezt meghagyjuk meglepetésnek az előadásra, itt csak felsorolnánk a lehetőségeket: Nabucco, Déli Áramlat, AGRI, ITGI - de ami sokkal fontosabb: gáz-interkonnektorok és LNG-terminálok.

Az energiabiztonságnak ugyanakkor van egy másik, legalább ennyire fontos eleme is: az energiatermelés és -felhasználás hosszú távú fenntarthatóságának kérdése. Magyarország ebben a tekintetben nem áll rosszul, hiszen Paks még évekig, ill. a tervezett új blokkok évtizedekig biztosítani tudják az áramtermelés közel harmadát. Rövid és középtávon a kőolaj és szén arányának csökkentése a legfontosabb, hiszen egyrészről ezek okozzák a legnagyobb környezetterhelést (a földgáz ezekhez viszonyítva jóval tisztább), ill. ezek készletei fognak a leghamarabb elfogyni (bár oilpeaket már 20 éve folyamatosan az aktuálisan következő két évre jósolnak, és mégsem jött el soha), Európában legalábbis biztosan (így az importfüggőségünk csak nőhet).

Másik oldalról szükség lesz a 2020-ra tervezett 13-15%-os megújulóarány további jelentős növelésére - elsősorban importáramból (pl. az északi-tengeri szélfarmok, európai vízerőművek), amihez ismét egy dolog elengedhetetlen: az infrastruktúra-fejlesztés, és nem csak a határkeresztező kapacitások növelése/kiépítése, hanem az ún. smart grid hálózatok kiépítése, ami lehetővé teszi a kis kapacitású (50 MW) lokális erőművek telepítését, vagy akár a háztartási energiatermelést (pl. biomassza, geoterm), mivel így lehet biztosítani a hálózatba való visszatáplálást.

A harmadik oldal pedig nagyon könnyen leírható: energiahatékonyság - a termelésnél, szállításnál és végfelhasználásnál egyaránt. Ez pénz, rengeteg pénz.

Összességében tehát két kulcsszó lesz várható az előadáson: közös piac és infrastruktúra!

 

 



süti beállítások módosítása