A Széchenyi István Szakkollégium blogja

Itt a tavasz, jön a tavasz, s vele együtt beindulnak a félév elsős kurzusai is! Jobbnál jobb témák köré épültek fel e félévben is ezek a SZISZ-es szakmai alkalmak. Gyere, s kukkants be Te is munkánkba!

Kíváncsi vagy, hogyan épül fel sávos rendszerünk? Szeretnéd jobban megismerni szakkollégiumunkat? Csak egyszerűen érdekel az adott téma, és szívesen beszélgetnél róla? Akkor ott a helyed valamelyik kurzuson! A lent megadott elérhetőségeken érdeklődd meg a kurzus helyét és idejét, olvasd el az adott irodalmat, s hajrá, indulj a kurzusra, mert garantáltan jó lesz! S ne feledd, ha időd és energiád engedi, tekints be több kurzus munkájába is, hogy könnyebb legyen a választás.

S íme, egy kis kóstoló, mire is számíthatsz a félév során:

Kormányzati gazdaságtan:

Hogyan képzeljünk el egy haszonmaximalizáló viking hadurat? Mivel járna a rendőrség privatizálása? Leírható a szavazó viselkedése a közgazdaságtan eszköztárával? Miért utópisztikus a hatékony bürokrácia? Milyen diktátor lenne egy közgazdászból? A racionális döntéshozatalon alapuló közösségi döntések elmélete a közgazdaságtan eszköztárát alkalmazza a politikai döntéshozatal és a közösségek működésének megértésére.

Jelentkezés: Szabó Nórinál (szabo.noire@gmail.com)

Jog Közgazdasági Elemzése:

Egy sokszínű elsős kurzus során igyekszünk bevezetni benneteket a law & economics rejtelmeibe. Minden alkalommal más közgazdaságtani problémát és egyben más jogi kérdést járunk körül. A szomszédos kocsmárosok közül melyik főzzön világos és melyik barna sört? Miért kerültek a hódok hamarabb magántulajdonba, mint a bölények? A klubnak van joga szabadon működni vagy a lakóknak van joga a csendhez?

Jelentkezés: Szabó Editnél és Tama Reginánál  (law.and.eco.ek@gmail.com)

Pénzügy:

A kurzus célja, hogy a résztvevőknek olyan alapismereteket nyújtson, melyek segítik a mindennapos tájékozódást a pénzügyek területén. Az alapfogalmak megismerése után többek között az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mi az a kockázat? Hogyan értékelheti azt a befektető? Megnézünk néhány alapmodellt, valamint azok feltevéseit, majd választ adunk arra a kérdésre, hogy hatékonyak-e a piacok. Teljesül-e a befektetők racionalitása? Végül kalandozunk egy kicsit a viselkedésalapú pénzügyek területén, kilépve a megszokott racionalitás korlátai közül.

Jelentkezés: Zajácz Krisztiánnál (cortez71@gmail.com)

Szociológia:

Miért megyünk el szavazni, ahelyett hogy otthon ülnénk? A halálbüntetés tényleg segít csökkenteni a bűnözést? Valóban léteznek megélhetési bűnözők? Jószándékúak-e az altruisták? Miért befolyásolja egy átlagos BA-diák jövőbeli fizetését a lakóhelye? Felborul-e a nemek közti egyensúly, ha a férj mosogat? Miért alakulnak ki gettók a városok közepén? Ha érdekel, hogy mi köti össze ezeket a kérdéseket, és kíváncsi vagy a válaszokra, akkor jelentkezz! Természetesen a kurzus nemcsak szociológusoknak szól, hanem mindenkinek, akit foglalkoztatnak a társadalmi problémák.

Jelentkezés: Regös Nórinál (regos.nora@gmail.com) tudtok!

Divatmenedzsment:

Mitől válik egy szubkultúra viselete uralkodó divatirányzattá? Mi a különbség az haute couture és a mass fashion között? Hogyan terjed a divat különböző társadalmi csoportok között és csoportokon belül? Miben más egy vállalati stratégiaalkotás, ha luxuscikket kívánunk eladni a piacon?  Ha szívesen beszélgetnél hasonló kérdésekről, és érdekel, hogyan kapcsolódik össze a divatszakmában a szociológia, a fogyasztói magatartás és a menedzsmenttudományok, akkor várunk a Divatmenedzsment elsős kurzuson!

Jelentkezés: Gyöngyösi Nellinél (nelli.gyongyosi@gmail.com) és Vígvári Dorkánál (vigvari.dorottya@gmail.com)

Energiapolitika:

A kurzus célja, hogy a részvevőkkel ezt az izgalmas ágazatot feltérképezze és segítsen eligazodni az energia világában. Szóval, ha érdekelnek a múlt, a jelen és a jövő korok legfontosabb energetikai kérdései, ha szeretnéd megtudni, hogy mindenből lehet energiát előállítani, vagy hogy megépül-e a Nabucco? Kiváncsi vagy, hogy mit jelentenek olyan betűszók, mint az LNG, a CNG, vagy TEN-E, vagy hogy hogyan lehet két milliárd embert rákapcsolni az energiahálózatra, úgy, hogy a bolygó is túlélje?

Jelentkezés: Farkas Attilánál (elnastra@gmail.com) és Hofstadter Ákosnál

Káosz parafrázis:

A közgazdászoknak fizikát vagy inkább biológiát kellene tanulniuk, hogy jobban megértsék a gazdasági folyamatokat? Mik azok a fraktálok, és mi lehet a szerepük a közgazdaságtanban? Programozók, pszichológusok vagy neurológusok: kik fogják megalkotni a mesterséges intelligenciát? Ha vannak válaszok, itt kiderülnek. És ha vannak válaszok, lesznek további kérdések is. Ha érdekelnek a természet-és társadalomtudományok közötti hasonlóságok, vagy szívesen vitatkoznál ezek létezéséről, szeretettel várunk! A kurzus semmilyen előképzettséget nem igényel, kötetlen, gondolkodós-beszélgetős lesz.

Jelentkezés:  Pintér Orsinál (orsolya.pinter@gmail.com) és Udvari Zsoltinál

Sex és gender:

Ezen az elsős kurzuson, mely a szociológia berkeibe kalauzol, a biológiai és társadalmi nemről lesz szó. Mit jelent az a szó, hogy férfi, és az, hogy nő? Hol húzódik a határ? Velünk született különbségek vagy a nevelés eredménye az, amitől valaki férfias, nőies, vagy épp férfiatlan és nőietlen lesz? Mi is pontosan a feminizmus? Mozgalom? Tudományág? Szőrös lábú nők vagy esélyegyenlőségért harcoló aktivisták? Milyen fogadtatása volt és van a feminizmus különféle hullámainak a férfiak és a nők körében? Vannak-e férfi feministák? 

Jelentkezés:  Csák Annánál (annacsaak@gmail.com) és Vay-Farkas Eszternél

Jelentkezni a megadott kontaktoknál személyesen vagy e-mailen keresztül tudtok. További információért pedig látogassatok el Facebook oldalunkra!

20 cm hó, 5 szakmai előadás, 3 átbulizott éjszaka,1 hosszú hétvége - íme az idei Téli Tábor mérlege nagy vonalakban. Tudjuk azonban, hogy a lényeg a számokon túl van, következzen tehát egy kis élménybeszámoló - nosztalgiázó jelleggel azoknak, akik ott voltak, s egy csipetnyi „Látjátok, mit hagytatok ki? Jövőre mindenképpen gyertek!” hangsúllyal azoknak, akik nem.

Február 2-án, csütörtök délután lelkes csapat vette útját Cegléd felé, s egy kisebb, de nem kevésbé lelkes különítmény pedig izgatottan készülődött a fogadásukra. A sikeres és örömteli megérkezés-kipakolás-kezdeti ismerkedés után máris belecsaptunk a programok sűrűjébe. A Téli Tábor programpalettája idén is a SZISZ-re oly jellemző sokszínűség jegyében állt össze, hiszen a vizsgaidőszak megpróbáltatásait nemcsak fergeteges bulik, hanem különféle szakmai programok során pihentük ki: érdekes szakmai előadásokat hallgattunk, vitáztunk, sőt még egy költeményt is megalkottunk! Elsőként Horváth Tibor, a Reménység Rehabilitációs Ház vezetőjének előadására került sor, amelyben a szenvedélybetegségekről és a szenvedélybetegek rehabilitációjáról beszélt nekünk. Az este további része a szakmaiság helyett sokkal inkább a „közösségiség” jegyében zajlott: a már hagyományosnak számító első esti vetélkedős móka után fergeteges, igazi SZISZ-es bulival ünnepeltük meg a vizsgaidőszak végét és a Téli Tábor kezdetét.

Másnap sűrű programra és egybefüggő hótakaróra ébredtünk. A délelőttöt oxfordi vitával kezdtünk, melyhez idén két, sürgetően aktuális téma is akadt: a röghöz kötés az új felsőoktatási törvény kapcsán, illetve a dohányzás épületekben való betiltása.

Délután a soproni kékfrank került terítékre. A mini kerekasztal-beszélgetés résztvevői Perkovácz Tamás, a speciális helyi fizetőeszköz ötletgazdája és Kóczán Gergely, az MNB munkatársa voltak, akik a soproni kékfrank gazdasági vetületét, előnyeit és hátrányait, valamint a benne rejlő lehetőségeket vitatták meg, ki-ki a saját nézőpontjából. Este kollektív áldozatot hajtottunk végre a kultúra oltárán Lackfi János költő és Gryllus Dániel zenész, zeneszerző segítségével. A beszélgetés fonala a zene és a költészet kapcsolata mentén kanyargott, meg-megszakítva vendégeink verseivel és dalaival. A program betetőzéseként közösen írtunk egy költeményt, amelyet ezt követően meg is zenésítettünk. A napot „hógolyózás” címszó alatt több ízben spontán csatározás tarkította, az este pedig ismételten bulizásba torkollott, immár nagyobb létszámmal, hiszen csatlakoztak hozzánk a később érkezők is, többnyire egyenesen a robotoló hétköznapokból.

Szombaton minden eddiginél izgalmasabb programok vártak ránk. Délelőtt az őszi félév legjobb beszámolóit hallgathattuk meg változatos és érdekes témákban. Végül Csák Anna beszámolója bizonyult a legjobbak közül is a legjobbnak – Anna, ez úton is gratulálunk! Az ebédet követően elérkezett a nap és talán az egész Téli Tábor szakmai „csúcspontja”: Dr. Darák Péter, a Kúria elnökének előadása a bírósági rendszer átalakításáról. (Az előadásról készült egy kivonat is, amelyet szintén megtalálhattok a SZISZ blogon, s amely a Kúria honlapjára is felkerült.) Késő délután még egy előadásra sor került: ez alkalommal Bodó Balázs médiakutató beszélt nekünk a médiaszabályozás kérdéseiről, elsősorban a nagy vihart kavart SOPA/PIPA ügy kapcsán. Ugyan a szakmai programok végére értünk, az este még bőségesen tartogatott meglepetéseket, mókát és kacagást. Rendeztünk egy rögtönzött Beugró-estet, amikor is a vállalkozó kedvűek a jól ismert feladatokban szórakoztathatták magukat és egymást. Végül az utolsó estén sem hazudtoltuk meg magunkat, s igazi sziszes bulival búcsúztattuk a 2012-es Téli Tábort.

Vasárnapra nem maradt más, mint az összepakolás és a hazamenetel. Azt hiszem, idén is igazán remekül sikerült a Téli Tábor: sokszínű és izgalmas programokon vehettünk részt, együtt voltunk, beszélgettünk, buliztunk, jól éreztük magunkat. Kell ennél több?

Saffer Zsuzsanna

Bár a Téli Tábor véget ért, búsulásra semmi ok, hiszen új szemeszter=új elsős kurzusok a SZISZben! Szerdai Elsős Napunkon ismertettük a tavaszi félév kurzusait, de hamarosan itt is elolvashatjátok a friss beharangozókat!

Ez a félév sem múlhat el elsős kurzusok nélkül, szóval számos lehetőséget kínálunk Nektek, kedves érdeklődők, melyekből bátran lehet mazsolázni!  Itt olvashattok egy kis kedvcsinálót, és megtalálhatjátok az oktatók elérhetőségeit is! Ha érdeklődni szeretnétek valamelyik kurzusról, ne féljetek felkeresni a kurzustartókat! Hasznos tanácsként pedig hozzátenném, hogy érdemes több kurzusra is ellátogatni, hogy igazán el tudjátok dönteni, melyik a kedvetekre való.

Sávos elsős kurzusaink

Ezek a kurzusok kicsiben ugyan azok, melyek közül egyet szakkolisként kötelező elvégezni. Az összes egy négy féléven át tartó, egymásra épülő ívet képez, hogy megfelelő képet adjon az adott témakörben. Az elsős kurzusok keretében azonban még egy kicsit kötetlenebb összejövetelre számíthattok. Ez állhat a feladott olvasmány megbeszéléséből, értelmezéséből; illetve egy adott téma megvitatásából. A tematikák persze igény szerint módosulhatnak, szóval bármilyen ötletetek van, azt is szívesen veszik a kurzustartók.  Jöjjön tehát egy kis ízelítő a sávokról:

Avagy a Wikileaksről kicsiben és nagyban Dr. Tálas Péterrel

Most, hogy a Téli Tábor (beszámolók, képek, esetleges kiszivárogtatások hamarosan) fáradalmait kipihentük, szeretnék újabb programmal kedveskedni nektek, ezért az idei Elsős Napunkra (naptárba bevésendő: 2011. február 23. 18:00 szakkolis előadó, Ráday koli, Ráday u. 43-45., térkép itt és itt) meghívtuk dr. Tálas Pétert a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatóját, biztonságpolitikai szakértőt, hogy tartson előadást a Wikileaks múltjáról, jelenéről, jövőjéről, ill. a szervezet jelentőségéről, és az általa képviselt elvek érvényességéről beszéljen. Az előadás után bemutatkoznak a tavaszi Elsős Kurzusok, és vendégeink vagytok egy kis zsíros kenyérre, (maci)fröccsre és csocsózára a konyhánkban.

Az előadáshoz egy rövid kis - szubjektív - beharangozót találtok alább: 

„A titkok az államok kapcsolatainak legfontosabb szereplői.”

Richelieu bíboros

Richelieu évezredek óta kérdés nélkül igaznak elfogadott jellemzőre tapintott rá. Sosem merült föl, hogy az államoknak vagy legfőbb képviselőiknek ne lenne joguk titkokat tartani ha egyszer az államérdek úgy kívánja. De vajon milyen államérdek kívánja úgy?

Ha a két klasszikus nemzetközi politikaelméleti iskolát vesszük alapul, a dolog így néz ki:

1. a realisták szerint az államok egymással versengenek, méghozzá a minél több és nagyobb hatalomért. Egészen nyilvánvaló, hogy ehhez bizony kellenek titkok, a lehető legszaftosabbak, amivel a lehető legnagyobb lehet az előnyünk a többi állammal szemben.

Ez esetben azonban önérdekkövető államok mellé önérdekkövető vezetőket is kell feltételeznünk, azaz semmi sem garantálja, hogy a titkokat nem a nép, hanem saját javukra használnák fel, így azonban némiképp nehéz legitimálni a hírszerzés létét és tevékenységét.

2. az idealista-liberális megközelítés alapvetően abból indul ki, hogy az államok együttműködnek és általában betartják a nemzetközi jog és a nemzetközi rezsimek általános szabályait. Feltételezése szerint az államok szükségszerűen jobban járnak ha együttműködnek, ha kooperálnak, ehhez azonban, hogy eredményes legyen teljes nyilvánosság (vagy amúgy játékelméletileg tökéletes informáltság és köztudott tudás kell).

Szép elképzelés, de sajnos nem véletlenül hívják idealistának.

A valóság a két megközelítés között van talán valahol: elkerülhetetlennek tűnik, hogy legyenek titkok a világban, és ez nem is mindig baj. Vegyük párhuzamként az üzleti világot: minden vállalatnak vannak titkai (ld. üzleti titok), amiket nem csak azért őriz, mert feltétlen rosszat akar a vásárlóknak, vagy más vállalkozásoknak, esetleg az államnak. Pl. senki nem gondolja, hogy - ahogy Daniel Domscheit-Berg is mondta (róla pár sorral később) - a Coca-cola vagy a Pick szalámi receptjének titkos részeit is mindenkinek ismernie kellene, vagy pl. hogy a szabadalomnak ne lenne létjogosultsága. Vannak, sőt, néha kellenek is titkok, a fontos az, hogy legyen aki felügyeli azokat, aki megmondja, hogy mi az és mi nem, még ha a kategorizálás némiképp önkényesnek is tűnhet (hiszen mindig az). Az ellenőrzést az üzleti világban az állam feladata ellátni, és teszi is. A kérdés, hogy ki ellenőrzi az államokat?

Tudjuk, hogy az államok fölött nem áll senki. Egy kormányközi szervtől, mint az ENSZ, amelyet államok finanszíroznak, nem várhatjuk el ezt a feladatot (minden összeesküvés-elmélet nélkül). Maradnak hát a civilek, akik nem felülről, hanem alulról próbálják meg kordában tartani az államokat, így elérve egy bizonyos egyensúlyt, amit ha ideálisnak nem is, de legalább fenntarthatónak és elfogadhatónak ítélhetünk (hasonlóért ld. még Montesquieu és a hatalmi ágak megosztása). És hogy miért tehetik ezt meg?

1. mert van miből. Az elmúlt években iszonyú, de tényleg, iszonyú az információ megszületésének és terjedésének a gyorsasága, de még inkább az ütemének növekedése (only for illustrational purposes). Ez így van a titkosszolgálatoknál is. Sokkal több az infó, ergo sokkal nagyobb "kezelőszemélyzetre" van szükség, akiket egyre nehezebb ellenőrizni és így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy lesz köztük egy Bradley Manninghez hasonló hős/szabadságharcos/idealista/idióta/hazaáruló (olvasó nézetének megfelelő aláhúzandó).

2. mert van hol. Az emberi történelemben először van lehetőség arra, hogy egy információt egyrészről milliók, milliárdok számára egyszerre és egyenlően tegyünk nyilvánossá, ill. ezáltal az adott információ nem lesz már soha "újratitkosítható", hiszen ami egyszer a netre kikerül... Mindezt pedig minimális költséggel, minimális erőfeszítéssel és viszonylag kicsi kockázattal (a nyilvánosság és az IP-titkosítás megvéd).

3. mert van kinek. A titkok mindenkit érdekelnek. Nem csak a döntéshozókat, vagy az adott ország kül- és belpolitikája iránt érdeklődőket, hanem mindenkit (többek közt vajh' miért is a Blikk a legolvasottabb magyar napilap?!). Forrás, eszköz, célközönség. Mi kell még egy jó KKv-hoz civil szerveződéshez?

Arról, hogy hogyan jött létre, hogyan működött és mi is az a Wikileaks, most nem írunk, hiszen azt szeretnénk, ha meghallgatnátok élőben. A téma azonban különösen aktuális, hiszen amellett, hogy Julian Assange perében is történnek fejlemények, Daniel Domscheit-Berg, aki évekig volt a szervezet társvezetője újabban pedig az Openleaks nevű "konkurens" oldal vezetője, a minap jelentette meg leleplező könyvét a Wikileaks-ről, amiben beszámol többek közt arról is, hogy vette át a szerinte "megalomán" Assange a szervezet irányítását (a könyv kapcsán készített index-interjút megnézhetitek itt).

Aki pedig szeretne jobban elmélyedni a témában 23-ig, ajánljuk figyelmébe az alábbi  - már a szakítás után forgatott - dokumentumfilmet. Nagyon tanulságos!

 A SZISZ-es Tarka Estek keretében bemutatjuk a