Őszi Elsős Kurzusok a SZISZ-ben - Gyere, és ismerkedj meg velünk!

2011.10.06. 01:35 - BobakFanni

Címkék: szisz széchenyi istván szakkollégium elsős kurzus érdeklődőknek

Ez a félév sem múlhat el elsős kurzusok nélkül, szóval számos lehetőséget kínálunk Nektek, kedves érdeklődők, melyekből bátran lehet mazsolázni!  Itt olvashattok egy kis kedvcsinálót, és megtalálhatjátok az oktatók elérhetőségeit is! Ha érdeklődni szeretnétek valamelyik kurzusról, ne féljetek felkeresni a kurzustartókat! Hasznos tanácsként pedig hozzátenném, hogy érdemes több kurzusra is ellátogatni, hogy igazán el tudjátok dönteni, melyik a kedvetekre való.

Sávos elsős kurzusaink

Ezek a kurzusok kicsiben ugyan azok, melyek közül egyet szakkolisként kötelező elvégezni. Az összes egy négy féléven át tartó, egymásra épülő ívet képez, hogy megfelelő képet adjon az adott témakörben. Az elsős kurzusok keretében azonban még egy kicsit kötetlenebb összejövetelre számíthattok. Ez állhat a feladott olvasmány megbeszéléséből, értelmezéséből; illetve egy adott téma megvitatásából. A tematikák persze igény szerint módosulhatnak, szóval bármilyen ötletetek van, azt is szívesen veszik a kurzustartók.  Jöjjön tehát egy kis ízelítő a sávokról:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jó tanácsok erasmusosoknak

2011.09.21. 08:00 - BobakFanni

Címkék: erasmus szisz széchenyi istván szakkollégium élj velünk!

 

A nyárnak, hipp-hopp vége lett, és az embert máris csak pár nap választja el attól a pillanattól, amikor majd ki kell repülnie, egyedül meg kell ismerkednie egy másik várossal, egyetemmel, egy rakás külföldivel, elfogadható színvonalú szállást kell találnia, és – aki úgy érzi, elérkeztünk a tulajdonképpeni lényeghez, jól érzi - ki kell jönnie kevéske zsebpénzéből. Mert, ha az ösztöndíj egységesen, mindenkinek 280 euró, akkor ahhoz bőven hozzá kell még tennünk, hogy életben tudjunk maradni kinn. Igen, majd összehúzzuk kicsit a nadrágszíjat, gondoljuk. Aha. Viszont ha 717 euró célvárosunkban a minimális megélhetési ráta, mint esetemben, akkor lehet egy olyan gyanúnk, hogy igen komolyan át kell gondolnunk a kiadásainkat. Az olyan pánikszerű kérdéseket, hogy hogyan lehet egy kis béna szobáért 360 eurót elkérni (plusz rezsi! Atyaég!), egy idő után félreteszi az ember. Ne számoljuk át forintra, az csak az infarktushoz visz közelebb, a megoldáshoz nem. Igen, lehet, hogy jó ötlet lett volna inkább Albániába menni, de legalábbis valami olcsóbb helyre, de most már ez is veszett fejsze nyele. Mit tehetünk akkor? Vissza kell fognunk a fogyasztásunkat, ez nyilvánvaló…

Mit együnk?

 

Összerázó 2011

2011.09.13. 00:00 - szechenyi-szakkoli

Címkék: sámsonháza szisz széchenyi istván szakkollégium újonnan felvettek összerázó

Összerázó Sámsonházán, avagy nem az a fontos, hogy mit viszel magaddal, hanem hogy mit hozol el.

A kolis összerázás kiválóan sikerült. Cél: felhőtlen és feledhetetlen együttlét egy messzi- messzi falucskában, csak újonnan felvettek, meg azok, akik felvettek minket. A Stadionoknál találkoztunk a rekkenő hőségben, ettől függetlenül a buszút nagyszerű hangulatban telt, test testnek nyomult, mintha a fél világ Sámsonházára szeretett volna utazni péntek délben.

Sámsonházában vonzereje bizonyára részben abban áll, hogy a buszmegállótól a tűző napon lehet még sétálni háromnegyed órát a faluig. Ezt meg is tettük, ki helyes gurulós bőrönddel, ki túrazsákkal. Legalábbis ezek voltunk mi, újonnan felvettek. A rutinosabb versenyzők egy kishátizsákkal beérték, és valljuk be, nekik volt igazuk - túlpakoltuk magunkat.

 

„Már megint izzad a tenyerem! Már megint itt van a …”

2011.04.16. 08:00 - szechenyi-szakkoli

Címkék: vélemény autósok motorosok zajszennyezés szisz széchenyi istván szakkollégium

[Provokatív véleménynyilvánítás következik egy tagunktól vitaindító céllal. Let's debate!]

Sajnos a folytatás nem olyan romantikus, mint ahogy azt anno a Bizottság kitalálta, de ettől függetlenül erre a problémára is elképzelhető „bizottsági” megoldás. A 20. század egyik legjobb találmányáról beszélek: a motorozásról. Eddig nincs baj, motorozni jó, kevesebbet fogyaszt, mint egy autó, több elfér az utakon, egyszóval hatékony közlekedési forma. Ezt tapasztalhatjuk pl. Olaszországban, ahol egész évben lehet űzni ezt a sportot, és ahol meg van a kultúrája a versenymotorozásnak. De ott nem csak a kultúrája van meg, hanem a helye is: a versenypályák.


Ezzel szemben, fejlődő közlekedési kultúrával rendelkező hazai motoros barátaink egy része (természetesen, és ez fontos, tisztelet a kivételnek) még nem kapták el ezt a vonalat. Ők úgy vélik, a motor azért jó, mert lehet vele száguldani az utakon, minden kontroll nélkül (hiszen a rendőr nem éri utol, a trafi meg „nem látja”, erről bővebben majd máskor). Nem kell hozzá sok, hogy a motorosok tovább gondolják ezt: ha már versenytempóban közlekedünk a közutakon, akkor miért is ne használjunk verseny-kipufogót, ami köztudottan nagyon zajos, de jobban megy vele a gép.


A zajos kipufogók használatának van még egy nagy „előnye”: ha zajos a motor, észreveszik az autósok, és nem húzzák rá a kormányt, még véletlenül sem. Engedjék meg a tisztelt motorosok, hogy javasoljak nekik egy másik módszert: ha olyan tempóban közlekednek, hogy az autósoknak esélyük van meglátni őket, és felfogni, hogy merre kívánnak tova száguldani, lehet, hogy akkor sem ütik el őket.


Tehát a probléma adott, a motorosok egy jelentős része pofátlanul zajos, nem elég hogy kriminális stílusban közlekedik, a környék összes lakóját zavarja, a városban nem lehet tőlük aludni. Ismerek olyan hegyi falvakat, amik lassan kezdenek lakhatatlanná válni, legalábbis hétvégén, a motorosok miatt.


A rendőrség tehetetlen, vagy nem is akar tenni semmit, mert ugye ez a probléma sebességméréssel nem oldódik meg. Törvény elvileg van rá, de az senkit nem érdekel.


A társadalom nagyobbik fele, aki szeretne egy csöndes országban élni, ahol nincsenek ilyen eszeveszett őrültek az utakon és ahol éjszaka lehet aludni, egyre jobban utálja a motorosokat, és ez kihat azokra is, akik normálisan motoroznak. Éppen ezért, emiatt az utálat miatt nem javul szerintem a motorosok megítélése, így ők veszélyben érzik magukat, és egyre többen gondolják úgy, hogy majd a hangerő megvédi őket. Ezzel az ördögi kör bezárul.


Nem illik csak úgy hisztizni, illik megoldási javaslatot is kitalálni a problémára. Elvileg a műszaki vizsgáztatás hivatott az ilyen jellegű kérdéseket kezelni, de azt senki nem ellenőrzi, hogy a vizsga után mi történik a gépekkel. Aligha lehet tehát mást tenni, mint közúti ellenőrzések során ne csak szondáztassanak, hanem egy zajmerő mellett húzzanak egy „kövéret”, aztán ha pirosba megy a zajmutató, lesz szíves az illető gyalogolni, meg jó sokat fizetni.


A szabadság nem egyszerű, mert ugye bármit lehet, de meddig? Erre nem tudom a választ, de úgy gondolom, hogy a zajon kívül más gond is akad: például a rendszám nélküli terepmotorokkal és quadokkal is. Rossz irány volna minden egyes problémára újabb ellenőrző csapatokat hadrendbe állítani. Inkább kommunikációs síkon kéne kezelni ezt a problémát, és sulykolni az emberekbe a helyesnek vélt viselkedést. Ellenőrzésből pedig nem több, hanem inkább szigorúbb kéne: a megfelelő időben és helyen.

Ajánlott bejegyzések:
http://w.blog.hu/2006/11/20/allatok_ket_kereken

http://totalcar.hu/magazin/velemeny/2009/10/14/amerika_csendes._jarjunk_mi_is_v8-
asokkal/


http://totalcar.hu/magazin/velemeny/sanzon/

SZISZ Bevonó Ápr. 16-17. Balinka

2011.04.10. 13:20 - szechenyi-szakkoli

Címkék: szisz széchenyi istván szakkollégium bevonó kirándulás

Mindenkit szeretettel várunk április 16-17-én Balinkára a Bevonó Kirándulásunkra.

A reggeli közös indulás, megérkezés és szálláselfoglalás után, elfogyasztjuk az otthonról magunkkal hozott elemózsia egy részét, majd egy könnyű túrához öltözve, folyadékkal és némi harapnivalóval felszerelkezve elindulunk a Gaja-völgy tavaszi szépségeinek felfedezésére.


View Larger Map

Az egész kirándulás alatt folyamatosan lehetőségetek lesz kérdezni, de mi is próbáljuk a lehető legteljesebb képet adni a koli működéséről, a sávrendszerről, felvételiről, és persze a mindenapjainkról. A sok információtól zsongó elménket egy kis métázással frissítjük fel.

Vacsora után beszélgetős, ismerkedős, szórakoztató dolgokat művelünk, ki-ki kedve szerint. A nap fáradalmainak kipihenéséhez szükséges hálózsákot magatokkal hozni. Vasárnap reggel remélhetőleg madárcsicsergésre ébredünk, ezt követően reggelizünk majd a visszaindulásig dispután veszüknk részt.

Akik már ismernek minket korábbi porgramjainkról, azért, akik pedig még nem, őket azért várjuk a felvételi előtti utolsó kötetlen programunkra.

A hétvége 3000 Ft/be kerül, ami tartalmazza a szállásdíjat, a szombati vacsorát és a vasárnapi reggelit (szükség esetén a fűtést) is.

Ráadásul az egyre erősödő napsugarak kit ne csábítanának a természetbe? Tavaly ilyen(katt) volt.

Ha kedvet kaptatok jelentkezzetek a bevono@szisz.hu-n, illetve ide írjátok meg, ha bármi kérdésetek, kérésetek van.

Tehát a legfontosabbak:

Időpont: Április 16-17.

Helyszín: Balinka

Ár: 3000Ft/fő

Jelentkezés, további infók: bevono@szisz.hu

Közös induláshoz gyülekező: Népliget, 16-án 8:45-től

Hálózsák!

Vészhelyzetben/last minute érkezés esetén: 20/205-81-84, Kálmán Orsi

 

Energia, külpolitika, biztonság

2011.03.30. 16:17 - szechenyi-szakkoli

Címkék: előadás energia atomenergia földgáz energiabiztonság megújulók szisz energiaellátás orbán anita széchenyi istván szakkollégium érdeklődőknek szakpolitikai előadássorozat soczó natália andzsans balogh kornél

 A focihoz és a politikához hasonlóan egyre többen kezdenek érteni mostanában az energia kérdéséhez is. Szerdai kerekasztal-beszélgetésünk előadói azonban vélhetően bőven tartogattak érdekes és új információkat minden látogatónk számára. Március 23-án a Corvinus Egyetem VII-es előadójában beszélgettünk a magyar energiapolitika kihívásairól, az ellátás-biztonság helyzetéről, jövőjéről Andzsans-Balogh Kornéllal a REKK elemzőjével, Dr Orbán Anita energiabiztonságért felelős utazó nagykövetasszonnyal, valamint Soczó Natáliával, a MOL energiapolitikai elemzőjével. A beszélgetést Szabó István végzettünk moderálta.   

Az energiaellátás témájának vizsgálatakor számos különböző aspektust érdemes figyelembe venni; mivel az energiaellátás rendszerének fejlettsége, minősége hat a gazdasági fejlődésre, van egy komoly környezeti aspektusa, valamint nemzetbiztonsági (ellátásbiztonság) és szociális (energiaárak) szempontból sem elhanyagolható hatása. A jelenlegi energiapolitika céljai is ezek mentén a dimenziók mentén rajzolhatók fel: általánosságban a diverz energiaellátás és ezáltal az energiafüggőség csökkentése, az energiahatékonyság javítása, valamint az optimális fogyasztói ár biztosítása szerepelnek a magyarországi döntéshozók legfőbb prioritásai között.

Tovább után folytatódik!

 

 

 

Magyarország energiaellátásának körülbelül 1/3-a származik nukleáris energiából, 60%-a fosszilis energiából, illetve 5%-ot megújuló energiaforrásokból nyerünk, azaz az ellátásbiztonság mellett fontos kérdés az energiamixünk hosszútávú fenntarthatósága, hiszen a Megújuló Energia Cselekvési Tervben közel 15%-os zöldenergia-részesedés szerepel 2020-ra, ill. az elmúlt és jelenlegi kormányok határozott tervei között szerepel Paks élettartam-hosszabbítása és bővítése. Ezek a tervek javítják a magyar energiatermelés hosszú távú helyzetét, hiszen a szénhidrogén-források kifutásával (akár áruk, akár kimerülésük miatt) számolnunk kell, a forrásdependencia pedig nem csak országokra, de anyagokra is vonatkozik; az energiabiztonsági koncepciónak erre is ki kell térnie.
 
Energiabiztonsági szempontból a földgázellátásunk a legkritikusabb: gázfogyasztásunk jelenleg évi 11-12 milliárd köbméter körül ingadozik, ebből 1,5-2 milliárd köbméter gázt magunk termelünk meg, azaz nagy az import aránya, amit gyakorlatilag teljes egészében Oroszországból importálunk Ukrajnán keresztül. A gázhálózatnak két belépési pontja van az országba: az egyik Ausztria, a másik pedig Ukrajna felől éri el a magyar határt; kifelé Szerbia, valamint Horvátország irányába szállítunk földgázt. Noha ezek a vezetékek jelen pillanatban egyirányúak, már megszületett a vezetékek kétirányúsítására vonatkozó, kötelező érvényű EU-s direktíva. További vezetékek megépítéséről (azok hasznairól és költségeiről) folyamatosan zajlanak az egyeztetések. Magyarország nem titkolt célja a nyugat-európai és térségbeli országokkal való erősebb kapcsolat kialakítása, a gáz- és villamoshálózatok összekötése, így létrehozva egy többé-kevésbé egységesített piacot.

 

Milyen szempontok alapján érdemes az energiaforrások arányait meghatározni a rendszerben?  Az előadáson többek között megtudhattuk, hogy az áram importálását a külföldön megtermelt áram alacsony ára indokolja, szemben az áramkitermelés magas hazai költségeivel. Továbbá hogy a nukleáris energia kitermelése nagy arányú állami szerepvállalást, támogatást tesz szükségessé. A stratégiai tározók fontos szerepet játszhatnak egy ország energiaellátásának önállósága szempontjából, azonban ezek a tározók arra nem alkalmasak, hogy egyik napról a másikra a rendszerbe kapcsolják őket, ha éppen szükség van rájuk, így azonnali energiaellátást nem képesek biztosítani, krízis esetén azonban a hosszú távú csökkentett igényeket tudják fedezni.

A jövőbeli irányok meghatározása állandó dilemmája a globális energiapolitikának. A 33-33-33-as stratégia megvalósítása tűnik egyre reálisabb célnak döntéshozói körökben; azaz az atomenergia, fosszilis és megújuló energiaforrások egyenlő arányú integrálása és felhasználása a rendszerben. Az aktuálpolitikai események természetesen állandóan alakítják jövőbeli energiapolitikánk struktúráját; arra például, hogy milyen hatással lesznek az észak-afrikai vagy a japáni történéseknek az energiaárakra, egyelőre csak bátortalan találgatások léteznek. 

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Magyarország (ill. az E.On) hosszútávú gázszerződése szerződése a Gazprommal 2015-ben jár le. Hogy pontosan milyen időtartamra, milyen tartalommal kívánjuk meghosszabbítani a szerződést, még kérdéses. Elméleti szinten már számtalan fórumon felmerült ugyan egy kollektív EU-s szerződés megkötése (a SZISZ-es beszélgetés sem lehetett ezalól kivétel), azonban szakértőink az egyes országok eltérő érdekei, valamint a jelenleg érvényben lévő szerződések különbözősége miatt nem látnak ebben reális lehetőséget. A regionális (pl. V4-ek közötti) együttműködés, ha nem is a közeljövőben, de egyfajta választ adhat erre a problémára, elsősorban a regionális energiapiac kialakításával, ami egyrészről csökkentené az energiaárakat, másrészről a szállítások lehetségessé tételével biztosabbá tenné az ellátást, ami a KKE-térség államainak energiaintenzív gazdaságai számára nagy könnyebbség lehetne. Persze a kérdés: ki pénzeli az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítését? A piac nem hajlandó, az állam nem képes, az EU nem teheti...

 



süti beállítások módosítása