A Széchenyi István Szakkollégium blogja

2012 februárjában lesz 25 éves a Széchenyi István Szakkollégium, így idén minden rendezvényünkkel egyben azt is ünnepeljük, miért fontos számunkra ez a közösség. Jubileumi Évnyitó Konferenciánkon is erről tettünk tanúbizonyságot.

Október 21-én ezzel a rendezvénnyel nyitottuk meg a jubileumi évet. Végzett sziszeseket hívtunk meg előadni jelenlegi kutatásiakról, s olyan sokan eljöttek, hogy megtöltöttük a hármas előadót. Mindig büszkék voltunk arra, milyen sokféle jelentése van a szakmaiságnak - mert nálunk fizikustól bölcsészig igen széles a paletta :)! -, és az előadások is ezt tükrözték. Végzetteink különféle szekciókban - Emberi erőforrás és kultúra, Pénzügy, Policy, Politikai eszmék és intézmények, Szociológia – mutatták meg, mivel is foglalkoznak mostanában. Ehhez kötődtek az ezután következő kerekasztal-beszélgetések is, melyek során a közéletben szerepet vállalók és az üzleti szférában dolgozók mesélték el azt, hogy különböző életútjaik során mit jelentettek számukra sziszes tapasztalataik. Az est fénypontja pedig a tavaly végzettek avatása volt. Mindig együtt ünnepeljük azt a pontot, ahol barátaink sziszes múltja befejeződik, és végzett sziszes jövőjük kezdődik. Hiszen néhány év múlva valószínűleg már őket is visszahívjuk kutatási eredményeikről előadni.

Ez az évforduló arról szól, hogy magunknak is újra megfogalmazzuk, mit jelentett, jelent Széchenyisnek lenni, és most kívülre is megmutassunk kicsit többet ebből. A rendezvény is alátámasztotta ezt, hiszen megmutatkozott a sokszínűség, melyet a különböző szakmai érdeklődések, nézőpontok tükröztek, valamint az a  hasonlóság, hogy mennyire fontos ez a közeg mindannyinknak. Mert ez az a közeg, amelyben egy téma iránti kíváncsiságból kurzus, egy jó gondolatból kutatás, a különböző szobákból összeszedett hozzávalókból vacsora, a vizsgadrukk utáni fáradtságból pedig összeölelkezős buli lehet. :)

Ebben az évben különösen szeretnénk, ha mindenki még jobban megismerné a mi világunkat, a Széchenyi István Szakkollégiumot. Gyertek bátran a rendezvényeinkre, illetve elsős kurzusainkon is tárt karokkal várunk minden kedves érdeklődőt!

Ez a félév sem múlhat el elsős kurzusok nélkül, szóval számos lehetőséget kínálunk Nektek, kedves érdeklődők, melyekből bátran lehet mazsolázni!  Itt olvashattok egy kis kedvcsinálót, és megtalálhatjátok az oktatók elérhetőségeit is! Ha érdeklődni szeretnétek valamelyik kurzusról, ne féljetek felkeresni a kurzustartókat! Hasznos tanácsként pedig hozzátenném, hogy érdemes több kurzusra is ellátogatni, hogy igazán el tudjátok dönteni, melyik a kedvetekre való.

Sávos elsős kurzusaink

Ezek a kurzusok kicsiben ugyan azok, melyek közül egyet szakkolisként kötelező elvégezni. Az összes egy négy féléven át tartó, egymásra épülő ívet képez, hogy megfelelő képet adjon az adott témakörben. Az elsős kurzusok keretében azonban még egy kicsit kötetlenebb összejövetelre számíthattok. Ez állhat a feladott olvasmány megbeszéléséből, értelmezéséből; illetve egy adott téma megvitatásából. A tematikák persze igény szerint módosulhatnak, szóval bármilyen ötletetek van, azt is szívesen veszik a kurzustartók.  Jöjjön tehát egy kis ízelítő a sávokról:

A nyárnak, hipp-hopp vége lett, és az embert máris csak pár nap választja el attól a pillanattól, amikor majd ki kell repülnie, egyedül meg kell ismerkednie egy másik várossal, egyetemmel, egy rakás külföldivel, elfogadható színvonalú szállást kell találnia, és – aki úgy érzi, elérkeztünk a tulajdonképpeni lényeghez, jól érzi - ki kell jönnie kevéske zsebpénzéből. Mert, ha az ösztöndíj egységesen, mindenkinek 280 euró, akkor ahhoz bőven hozzá kell még tennünk, hogy életben tudjunk maradni kinn. Igen, majd összehúzzuk kicsit a nadrágszíjat, gondoljuk. Aha. Viszont ha 717 euró célvárosunkban a minimális megélhetési ráta, mint esetemben, akkor lehet egy olyan gyanúnk, hogy igen komolyan át kell gondolnunk a kiadásainkat. Az olyan pánikszerű kérdéseket, hogy hogyan lehet egy kis béna szobáért 360 eurót elkérni (plusz rezsi! Atyaég!), egy idő után félreteszi az ember. Ne számoljuk át forintra, az csak az infarktushoz visz közelebb, a megoldáshoz nem. Igen, lehet, hogy jó ötlet lett volna inkább Albániába menni, de legalábbis valami olcsóbb helyre, de most már ez is veszett fejsze nyele. Mit tehetünk akkor? Vissza kell fognunk a fogyasztásunkat, ez nyilvánvaló…

Mit együnk?

Összerázó Sámsonházán, avagy nem az a fontos, hogy mit viszel magaddal, hanem hogy mit hozol el.

A kolis összerázás kiválóan sikerült. Cél: felhőtlen és feledhetetlen együttlét egy messzi- messzi falucskában, csak újonnan felvettek, meg azok, akik felvettek minket. A Stadionoknál találkoztunk a rekkenő hőségben, ettől függetlenül a buszút nagyszerű hangulatban telt, test testnek nyomult, mintha a fél világ Sámsonházára szeretett volna utazni péntek délben.

Sámsonházában vonzereje bizonyára részben abban áll, hogy a buszmegállótól a tűző napon lehet még sétálni háromnegyed órát a faluig. Ezt meg is tettük, ki helyes gurulós bőrönddel, ki túrazsákkal. Legalábbis ezek voltunk mi, újonnan felvettek. A rutinosabb versenyzők egy kishátizsákkal beérték, és valljuk be, nekik volt igazuk - túlpakoltuk magunkat.

[Provokatív véleménynyilvánítás következik egy tagunktól vitaindító céllal. Let's debate!]

Sajnos a folytatás nem olyan romantikus, mint ahogy azt anno a Bizottság kitalálta, de ettől függetlenül erre a problémára is elképzelhető „bizottsági” megoldás. A 20. század egyik legjobb találmányáról beszélek: a motorozásról. Eddig nincs baj, motorozni jó, kevesebbet fogyaszt, mint egy autó, több elfér az utakon, egyszóval hatékony közlekedési forma. Ezt tapasztalhatjuk pl. Olaszországban, ahol egész évben lehet űzni ezt a sportot, és ahol meg van a kultúrája a versenymotorozásnak. De ott nem csak a kultúrája van meg, hanem a helye is: a versenypályák.

Ezzel szemben, fejlődő közlekedési kultúrával rendelkező hazai motoros barátaink egy része (természetesen, és ez fontos, tisztelet a kivételnek) még nem kapták el ezt a vonalat. Ők úgy vélik, a motor azért jó, mert lehet vele száguldani az utakon, minden kontroll nélkül (hiszen a rendőr nem éri utol, a trafi meg „nem látja”, erről bővebben majd máskor). Nem kell hozzá sok, hogy a motorosok tovább gondolják ezt: ha már versenytempóban közlekedünk a közutakon, akkor miért is ne használjunk verseny-kipufogót, ami köztudottan nagyon zajos, de jobban megy vele a gép.

A zajos kipufogók használatának van még egy nagy „előnye”: ha zajos a motor, észreveszik az autósok, és nem húzzák rá a kormányt, még véletlenül sem. Engedjék meg a tisztelt motorosok, hogy javasoljak nekik egy másik módszert: ha olyan tempóban közlekednek, hogy az autósoknak esélyük van meglátni őket, és felfogni, hogy merre kívánnak tova száguldani, lehet, hogy akkor sem ütik el őket.

Tehát a probléma adott, a motorosok egy jelentős része pofátlanul zajos, nem elég hogy kriminális stílusban közlekedik, a környék összes lakóját zavarja, a városban nem lehet tőlük aludni. Ismerek olyan hegyi falvakat, amik lassan kezdenek lakhatatlanná válni, legalábbis hétvégén, a motorosok miatt.

A rendőrség tehetetlen, vagy nem is akar tenni semmit, mert ugye ez a probléma sebességméréssel nem oldódik meg. Törvény elvileg van rá, de az senkit nem érdekel.

A társadalom nagyobbik fele, aki szeretne egy csöndes országban élni, ahol nincsenek ilyen eszeveszett őrültek az utakon és ahol éjszaka lehet aludni, egyre jobban utálja a motorosokat, és ez kihat azokra is, akik normálisan motoroznak. Éppen ezért, emiatt az utálat miatt nem javul szerintem a motorosok megítélése, így ők veszélyben érzik magukat, és egyre többen gondolják úgy, hogy majd a hangerő megvédi őket. Ezzel az ördögi kör bezárul.

Nem illik csak úgy hisztizni, illik megoldási javaslatot is kitalálni a problémára. Elvileg a műszaki vizsgáztatás hivatott az ilyen jellegű kérdéseket kezelni, de azt senki nem ellenőrzi, hogy a vizsga után mi történik a gépekkel. Aligha lehet tehát mást tenni, mint közúti ellenőrzések során ne csak szondáztassanak, hanem egy zajmerő mellett húzzanak egy „kövéret”, aztán ha pirosba megy a zajmutató, lesz szíves az illető gyalogolni, meg jó sokat fizetni.

A szabadság nem egyszerű, mert ugye bármit lehet, de meddig? Erre nem tudom a választ, de úgy gondolom, hogy a zajon kívül más gond is akad: például a rendszám nélküli terepmotorokkal és quadokkal is. Rossz irány volna minden egyes problémára újabb ellenőrző csapatokat hadrendbe állítani. Inkább kommunikációs síkon kéne kezelni ezt a problémát, és sulykolni az emberekbe a helyesnek vélt viselkedést. Ellenőrzésből pedig nem több, hanem inkább szigorúbb kéne: a megfelelő időben és helyen.

Ajánlott bejegyzések:
http://w.blog.hu/2006/11/20/allatok_ket_kereken

http://totalcar.hu/magazin/velemeny/2009/10/14/amerika_csendes._jarjunk_mi_is_v8-
asokkal/

http://totalcar.hu/magazin/velemeny/sanzon/

Mindenkit szeretettel várunk április 16-17-én Balinkára a Bevonó Kirándulásunkra.

A reggeli közös indulás, megérkezés és szálláselfoglalás után, elfogyasztjuk az otthonról magunkkal hozott elemózsia egy részét, majd egy könnyű túrához öltözve, folyadékkal és némi harapnivalóval felszerelkezve elindulunk a Gaja-völgy tavaszi szépségeinek felfedezésére.

View Larger Map

Az egész kirándulás alatt folyamatosan lehetőségetek lesz kérdezni, de mi is próbáljuk a lehető legteljesebb képet adni a koli működéséről, a sávrendszerről, felvételiről, és persze a mindenapjainkról. A sok információtól zsongó elménket egy kis métázással frissítjük fel.

Vacsora után beszélgetős, ismerkedős, szórakoztató dolgokat művelünk, ki-ki kedve szerint. A nap fáradalmainak kipihenéséhez szükséges hálózsákot magatokkal hozni. Vasárnap reggel remélhetőleg madárcsicsergésre ébredünk, ezt követően reggelizünk majd a visszaindulásig dispután veszüknk részt.

Akik már ismernek minket korábbi porgramjainkról, azért, akik pedig még nem, őket azért várjuk a felvételi előtti utolsó kötetlen programunkra.

A hétvége 3000 Ft/főbe kerül, ami tartalmazza a szállásdíjat, a szombati vacsorát és a vasárnapi reggelit (szükség esetén a fűtést) is.

Ráadásul az egyre erősödő napsugarak kit ne csábítanának a természetbe? Tavaly ilyen(katt) volt.

Ha kedvet kaptatok jelentkezzetek a bevono@szisz.hu-n, illetve ide írjátok meg, ha bármi kérdésetek, kérésetek van.

Tehát a legfontosabbak:

Időpont: Április 16-17.

Helyszín: Balinka

Ár: 3000Ft/fő

Jelentkezés, további infók: bevono@szisz.hu

Közös induláshoz gyülekező: Népliget, 16-án 8:45-től

Hálózsák!

Vészhelyzetben/last minute érkezés esetén: 20/205-81-84, Kálmán Orsi