A Széchenyi István Szakkollégium blogja

Mindenkit szeretettel várunk április 16-17-én Balinkára a Bevonó Kirándulásunkra.

A reggeli közös indulás, megérkezés és szálláselfoglalás után, elfogyasztjuk az otthonról magunkkal hozott elemózsia egy részét, majd egy könnyű túrához öltözve, folyadékkal és némi harapnivalóval felszerelkezve elindulunk a Gaja-völgy tavaszi szépségeinek felfedezésére.

View Larger Map

Az egész kirándulás alatt folyamatosan lehetőségetek lesz kérdezni, de mi is próbáljuk a lehető legteljesebb képet adni a koli működéséről, a sávrendszerről, felvételiről, és persze a mindenapjainkról. A sok információtól zsongó elménket egy kis métázással frissítjük fel.

Vacsora után beszélgetős, ismerkedős, szórakoztató dolgokat művelünk, ki-ki kedve szerint. A nap fáradalmainak kipihenéséhez szükséges hálózsákot magatokkal hozni. Vasárnap reggel remélhetőleg madárcsicsergésre ébredünk, ezt követően reggelizünk majd a visszaindulásig dispután veszüknk részt.

Akik már ismernek minket korábbi porgramjainkról, azért, akik pedig még nem, őket azért várjuk a felvételi előtti utolsó kötetlen programunkra.

A hétvége 3000 Ft/főbe kerül, ami tartalmazza a szállásdíjat, a szombati vacsorát és a vasárnapi reggelit (szükség esetén a fűtést) is.

Ráadásul az egyre erősödő napsugarak kit ne csábítanának a természetbe? Tavaly ilyen(katt) volt.

Ha kedvet kaptatok jelentkezzetek a bevono@szisz.hu-n, illetve ide írjátok meg, ha bármi kérdésetek, kérésetek van.

Tehát a legfontosabbak:

Időpont: Április 16-17.

Helyszín: Balinka

Ár: 3000Ft/fő

Jelentkezés, további infók: bevono@szisz.hu

Közös induláshoz gyülekező: Népliget, 16-án 8:45-től

Hálózsák!

Vészhelyzetben/last minute érkezés esetén: 20/205-81-84, Kálmán Orsi

 Március 30-án 18:00-tól az ELTE ÁJK II. tantermében folytatódik a tavaszi szakpolitikai előadássorozatunk. Ezúttal a sportpolitikát vesszük górcső alá.

Az elsős nap után szeretnénk meghívni Titeket a soron következő programunkra, amely a tavaszi szakpolitikai előadássorozatunk első alkalma, ahová meghívtuk Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkárt, Rencz Botondot, az Ernst & Young adó-tanácsadási szolgáltatások vezető partnerét, és Váradi Balázst, a Budapest Institute partnerét és vezető kutatóját, az ELTEcon tudományos munkatársát. A kerekasztal résztvevői az aktuális adóügyi változásokról, azok rövid és hosszú távú hatásairól fognak beszélgetni 2011. március 2-án, szerdán este 6-kor a C épület VII. előadótermében.

Az előadáshoz egy rövid beharangozót találtok alább:

Ha a 2011-es adóváltozásokra gondolunk, elsőként egy szám jut eszünkbe: 16%. Az új rendszer legtöbbet említett eleme az egykulcsos adóra való áttérés, azonban ezen felül sok egyéb változást eszközölt az Orbán-kormány.

Tekintsük át a főbb adó és járulékváltozásokat:

1. Az összevont adóalapra vonatkozó névleges adókulcs egységesen 16% a jövedelem nagyságától függetlenül. Az adóalap-kiegészítés, azaz a szuperbruttó idén még megmarad, 2012-ben viszont a felére csökken (13,5%), 2013-tól pedig megszűnik.
2. Az első és a második gyermek után 62500 forint, három vagy több eltartott gyermek esetén 206250 forint adóalap-kedvezmény, ami havi 33000 forint adókedvezményt jelent gyermekenként.
3. Az adójóváírás a bér- és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12100 forint, amelyet teljes mértékben (az adóalap-kiegészítéssel növelt) 2 millió 750 ezer forintos éves összes jövedelemig, 12%-os csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni. 
4. A magánszemély által önkéntes pénztárba, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlára utalt összeg adókedvezménye 30-ról 20 százalékra csökkent.
5. Megszűnt a természetbeni juttatás, mint fogalom, alapvetően minden juttatás után a magánszemélynek kell az összevont adóalap részeként adóznia.
6. Megmaradt a béren kívüli juttatások rendszere (azaz a Cafeteria), azonban az adómérték itt is 16% az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap után (azaz az adómérték 19,04%).
7. Az adózók bevallási kötelezettségének további egyszerűsítése érdekében a törvény új lehetőségként vezette be az adónyilatkozatot.
8. Módosult az üzleti ajándék definíciója, a minimálbér 25%-a felett juttatott üzleti ajándék összevont adóalapba tartozó jövedelemként adózik. 
9. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőt az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap után 16% adó és az adóalap-kiegészítés nélküli adóalap után 27% eho terheli (összteher 46,04% a korábbi 81% helyett). 
10. A tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanátruházás) adóterhe az eddigi 10- 20-25% mértékű adókulcsokról az egységes 16%-ra változott.
11. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek nem külön adózó jövedelemként, hanem az összevont adóalap részeként adókötelesek.
12. Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5%-ról 10%-ra emelkedett, az egyéni egészségbiztosítási járulék (7,5%) és a munkáltatói társadalombiztosítási járulék (27%) mértéke nem változott.
13. A járulékok alapját a ténylegesen kifizetett jövedelem, de legalább a tárgyhavi minimálbér (78000 Ft) képezi. Megszűnt a minimálbér kétszeresére vonatkozó járulékfizetési kötelezettség.

A fent felsorolt változásokat rengeteg kritika érte az ellenzék és a sajtó részéről. A közelmúltban a miniszterelnök is elismerte, hogy nem mindenki jár jól az új adórendszerrel, holott a változások kommunikációjának középpontjában ez a gondolat állt. Az már a kezdetektől egyértelmű volt, hogy az új rendszerrel a magas jövedelműek nyerik a legtöbbet. 2010-ig az 5 millió feletti jövedelemmel rendelkező állampolgárok 32 százalékos adókulccsal számolhattak, ami idénre a felére csökkent. Az 5 millió forint alatt keresők adókulcsa 17 százalékról 16-ra csökkent, azonban az alkalmazottak maximális adójóváírását 20 százalékkal csökkentették, valamint az erre jogosultak körét is szűkítették. Az MSZOSZ táblázata jól illusztrálja, hogy milyen hatásai vannak az egykulcsos adórendszernek a bérekre. A számítások során nem vették figyelemben a családi adóalap-kedvezményt, így az módosíthatja az értékeket. Ennek ellenére szembetűnő, hogy a havi 250000 forintos sávig az új rendszer negatív hatással jár – az átlagbér bruttó 216100 forint – és csak e fölött van egyre növekvő pozitív hatása.

A családi adóalap-kedvezmény bevezetése elsősorban a közös gyerek vállalását díjazza. Fő szabály szerint az után a gyerek után jár a családi kedvezmény, aki után családi pótlékot kap a szülő, és abban a hónapban jár a családi kedvezmény, amikor a családi pótlék is jár. De a magzat után (a fogantatástól számított 91. naptól kezdődően) is megilleti a leendő szülőt a családi kedvezmény. Azonban gyermek és gyermek nem egyenlő a kedvezmény szempontjából. A nem közös gyerekek esetén élettársi kapcsolatban a gyerekeket nem lehet összeadni a családi kedvezmény összegének megállapításánál, vagyis a törvény az anya egy gyerekét és külön az apa két gyerekét veszi figyelembe. Ha azonban házasok a szülők, és bár nincs közös gyerek, de összesen három "hozott" gyerek van, akkor már háromszor 33 ezer forint, vagyis összesen 99 ezer forintnyi adókönnyítés jár. A Portfolio.hu által készített grafikon jól mutatja, hogy mekkora ugrás van a két és három gyermeket nevelő családok adókedvezménye között. A kormány nem titkolt célja ezzel rövidtávon a népességcsökkenés megállítása, hosszú távon pedig a népességnövekedés elősegítése.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2011. február 11. és 15. között 1200 fős, országos, reprezentatív felmérést készített a népesség körében az idei adóváltozások megítéléséről. A válaszadók többsége szerint az új adószabályok tovább növelik a szegények és gazdagok közötti különbségeket és háromnegyedük egy progresszív adórendszert tartana igazságosabbnak. A válaszadók 52%-a úgy véli, hogy az államnak inkább azokat kellene anyagilag segítenie, akik szegényebb körülmények között élnek. Még a Fidesz szavazók körében is kevesebb, mint 40% gondolja úgy, hogy az új adórendszer a korábbinál hatékonyabb, mivel élénkíti a gazdaságot és gyermekvállalásra ösztönözhet. Ez az arány a teljes lakosság körében közel 25%.

Az új adórendszer rengeteg – egyelőre megválaszolatlan – kérdést vet fel, amelyek nagy részére csak hosszú idő elteltével tudunk majd biztos választ adni. A SZISZ szervezésében 2011. március 2-án 18:00-kor megrendezésre kerülő előadáson szakértők beszélgetnek majd ezekről a kérdésekről, a felmerülő problémákról és a lehetséges hatásokról. Mindenkit szeretettel várunk a C VII-es előadóban!