Ez a félév sem múlhat el elsős kurzusok nélkül, szóval számos lehetőséget kínálunk Nektek, kedves érdeklődők, melyekből bátran lehet mazsolázni! Itt olvashattok egy kis kedvcsinálót, és megtalálhatjátok az oktatók elérhetőségeit is! Ha érdeklődni szeretnétek valamelyik kurzusról, ne féljetek felkeresni a kurzustartókat! Hasznos tanácsként pedig hozzátenném, hogy érdemes több kurzusra is ellátogatni, hogy igazán el tudjátok dönteni, melyik a kedvetekre való.
Sávos elsős kurzusaink
Ezek a kurzusok kicsiben ugyan azok, melyek közül egyet szakkolisként kötelező elvégezni. Az összes egy négy féléven át tartó, egymásra épülő ívet képez, hogy megfelelő képet adjon az adott témakörben. Az elsős kurzusok keretében azonban még egy kicsit kötetlenebb összejövetelre számíthattok. Ez állhat a feladott olvasmány megbeszéléséből, értelmezéséből; illetve egy adott téma megvitatásából. A tematikák persze igény szerint módosulhatnak, szóval bármilyen ötletetek van, azt is szívesen veszik a kurzustartók. Jöjjön tehát egy kis ízelítő a sávokról:
Milyen szempontok alapján érdemes az energiaforrások arányait meghatározni a rendszerben? Az előadáson többek között megtudhattuk, hogy az áram importálását a külföldön megtermelt áram alacsony ára indokolja, szemben az áramkitermelés magas hazai költségeivel. Továbbá hogy a nukleáris energia kitermelése nagy arányú állami szerepvállalást, támogatást tesz szükségessé. A stratégiai tározók fontos szerepet játszhatnak egy ország energiaellátásának önállósága szempontjából, azonban ezek a tározók arra nem alkalmasak, hogy egyik napról a másikra a rendszerbe kapcsolják őket, ha éppen szükség van rájuk, így azonnali energiaellátást nem képesek biztosítani, krízis esetén azonban a hosszú távú csökkentett igényeket tudják fedezni.
Ha a két klasszikus nemzetközi politikaelméleti iskolát vesszük alapul, a dolog így néz ki:
A valóság a két megközelítés között van talán valahol: elkerülhetetlennek tűnik, hogy legyenek titkok a világban, és ez nem is mindig baj. Vegyük párhuzamként az üzleti világot: minden vállalatnak vannak titkai (ld. üzleti titok), amiket nem csak azért őriz, mert feltétlen rosszat akar a vásárlóknak, vagy más vállalkozásoknak, esetleg az államnak. Pl. senki nem gondolja, hogy - ahogy Daniel Domscheit-Berg is mondta (róla pár sorral később) - a Coca-cola vagy a Pick szalámi receptjének titkos részeit is mindenkinek ismernie kellene, vagy pl. hogy a szabadalomnak ne lenne létjogosultsága. Vannak, sőt, néha kellenek is titkok, a fontos az, hogy legyen aki felügyeli azokat, aki megmondja, hogy mi az és mi nem, még ha a kategorizálás némiképp önkényesnek is tűnhet (hiszen mindig az). Az ellenőrzést az üzleti világban az állam feladata ellátni, és teszi is. A kérdés, hogy ki ellenőrzi az államokat?
1. mert van miből. Az elmúlt években iszonyú, de tényleg, iszonyú az információ megszületésének és terjedésének a gyorsasága, de még inkább az ütemének növekedése (
A programon a szakkolink szociológia sávjának rövid bemutatása után egy elsős kurzus keretében a szubkultúrákról fogunk beszélgetni. Többek között a következő kérdésekre keressük a választ:
