Az idei Téli Táborunkban, hogy legyen átmenet a szakmaiság és a buli között, elhozzuk nektekGerendai Károlyt, aki a Sziget és sok más hazai fesztivál atyja, arca és főnöke, hogy a fesztiválszervezés nehézségeiről, üzleti kérdéseiről és élményeiről, meg persze a Szigetről meséljen. A témáról íme Kiss Dani kiváló beharangozója:
Egy kis történelem
A Sziget Fesztivál ötlete 1993 tavaszán egy zötykölődő mikrobuszban született meg, útban Budapest felé. Az eredeti elképzelés szerint egy olyan egyhetes kulturális rendezvényt akartak életre hívni, mely nem a média által támogatott és preferált mainstream 
vonalához tartozik. Olyan alternatív zenekaroknak, művészeknek akartak lehetőséget biztosítani a fellépésre, melyek kizárólag az underground kultúra fogyasztóinak körében voltak ismertek, mint pl. a Kispál és a borz vagy a Tankcsapda. „Hozz sátrat, hozd a barátaidat és találj újakat!” – valahogy így fogalmazták a szervezők a kezdetek kezdetén a fesztivál üzenetét. (részletek)
vonalához tartozik. Olyan alternatív zenekaroknak, művészeknek akartak lehetőséget biztosítani a fellépésre, melyek kizárólag az underground kultúra fogyasztóinak körében voltak ismertek, mint pl. a Kispál és a borz vagy a Tankcsapda. „Hozz sátrat, hozd a barátaidat és találj újakat!” – valahogy így fogalmazták a szervezők a kezdetek kezdetén a fesztivál üzenetét. (részletek)Gerendai Károly koncertszervező és Müller Péter Sziámi zenész, költő első ízben nem is gondoltak arra, hogy ők maguk váltsák valóra az elképzelést, túl nagy falatnak tűnt. Amikor azonban felvetették a gondolatot a főváros vezetésének, akkor válasz helyett azt a kérdést kapták: miért nem csinálják meg maguk?
1993-ban Diáksziget néven került megrendezésre az első fesztivál. Kb. 43000 ember látogatott el; 200 koncertet, 80 filmet, és 40 színházi előadás tekinthettek meg. A rendezvény fél milliós vesztességgel zárt, amit a Budapest Bank és a főváros, a sikerre való tekintettel, megfinanszírozott. A következő években habár eszméletlenül gyorsan gyarapodott a fesztiválra ellátogatók száma, mégis legtöbbször millió forint nagyságrendű összegek hiányoztak a pénztárból, a szállítók pedig tartották a markukat. Az elkövetkezendő évek kemény munkájára volt szükség ahhoz, hogy végül is 1998-ra a felhalmozódott veszteségeket vissza tudják fizetni. (részletek)Ma
A Sziget Fesztivál kétségtelenül sokat változott. A kezdeti 43 ezer fő megközelítőleg 390 ezerre duzzadt. Nemcsak magyarok, hanem külföldi fiatalok is szép számmal ellátogatnak ma már. A Sziget Kft. külföldi partnercégei elővételben rendszerint több tízezer jegyet értékesítenek, Hollandiából külön parti vonat szállítja a bulizni kívánó fiatalokat. (részletek)
A megnövekedett létszám is mutatja, hogy a Sziget Fesztivál átlépte korábbi dimenzióját, átalakult. (108 perc sziget) Egyes vélemények szerint az arculat kialakításában egyre inkább megmutatkozik a piac és a profit logikája. Véleményük részben helytálló, ugyanakkor talán túlzás lenne kommercializálódásról beszélni. A fesztiválnak, ugyanúgy, mint minden más rendezvénynek lételeme a rentabilitás, ezen szempont figyelmen kívül hagyása nem elvárható. A várható profit így is rendkívül bizonytalan, az időjárás és az állami támogatottság kénye-kedvének van kitéve.
A főváros a környezet rekultivációjához való anyagi hozzájárulásra illetve bérleti díj megfizetésére vonatkozó követelése a Sziget Kft. ügyvezetősége szerint jogos, azonban a jelenlegi előirányzott 2,5 milliárdos összegben nem akceptálható. „Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetője a közleményben megjegyzi, hogy egy teljes infrastruktúrával ellátott, fedett, európai színvonalú, tízezren felüli látogatót befogadni képes rendezvényhelyszín piaci bérleti díja naponta néhány millió forint.” (részletek)
A fesztivál dimenzióváltásához az is hozzájárult, hogy ’93 óta a szocializmus szabta kulturális kereteknek lassanként már csak a maradványai fedezhetők fel itt-ott. A megelőző évtizedekhez képest a fiatalság olyan mértékű szabadságot kapott, mely a szocializmus korabeli Magyarországon teljesen elképzelhetetlen volt. A paternalista állam bukásával a „laissez faire” elv nemcsak a gazdaság újraszervezésében vált iránymutatóvá, hanem mentalitásából átragadt valami a gyereknevelésre is. A mai fiatalok majdhogynem teljes körű autonómiát kapnak kulturális fogyasztásuk kialakításában. Ráadásul egyéniségük kibontakoztatására sokkal több idő áll rendelkezésükre. A felsőoktatás expanziója révén a fiatalok több időt töltenek iskolapadban, mint húsz éve; továbbá, részben ennek következményeként, kitolódott a gyerekvállalás és a házasodás is. Az önállóság megszerzésének időbeni előrehozatalát ugyanakkor nem követte sem az anyagi függetlenedés, sem a felelősségvállalás, így kérdés marad, hogy az önállóság- anyagi függetlenedés-felelősség hármasának megbontása milyen következményekkel fog majd járni. (részletek)
Neked mit jelent a Sziget?
Turisztikai látványosságot? Nyáresti időtöltést? Az év buliját? Hungarikumot vagy sárban fetrengő punkokat? Bejáratnál sorbanállós, Nagyszínpadnál tombolós, hollandokkal spanolós, Présházban haverokkal találkozós, bungee jumpingolókat bámulós, hajnalban még mindig csajokat fűzős, reggel sátorból kiesős, Toi-Toi-nál várós, délben egy korsó sörös, színháznézős, jazzre lazulós, utolsó napra meghalós, utánozhatatlan egy hetet?A SziSz Téli Táborban Gerendai Károly a Sziget Kft. alapítója és vezetője mutatja majd meg Neked, hogy milyen a Sziget vállalkozói szemszögből nézve. Ha kíváncsi vagy azalapítás körülményeire, a Sziget világhírű fesztivállá válásának történetére, a„kistestvérekre”, a Balaton Soundra és a Volt Fesztiválra, a tulajdonosváltásrészleteire, a főváros álláspontjára Szigettel kapcsolatban, vagy a tervezett fejlesztésekre, terjeszkedésre, akkor itt a helyed! De feltehetsz ezernyi más kérdést is, mely megfogalmazódik benned!
Várunk sok szeretettel!
SziSz Téli Tábor 2011. – This is the beginning of a beautiful friendship.
© Kis Dániel. All rights reserved.
A téli táborról további infókat találhatsz a honlapunkon és a Facebookon.
Jelentkezni a telitabor@szisz.hu címen tudsz. Várunk szeretettel!
Kína napjaink második legdinamikusabban fejlődő országa. 2009-ben átvette Németországtól a világ legnagyobb exportőre címet (rangsorolás a külkereskedelmi forgalom arányában), és csak idő kérdése, mikor kényszerül az Egyesült Államok a világvezető gazdaságainak rangsorában hosszú éveken át őrzött első helyétől elbúcsúzni.
Az egyenlőtlenség mértéke napjainkra átlépte azt a határt, mely a társadalmi feszültségek megengedett, tolerálható mértéke húzott meg. A kínai vezetés felismerte, hogy a probléma azonnali cselekvést kíván, azonban kérdés, hogy meddig terjed mozgástere a kialakult gazdasági helyzetben. A reálbérek megemelésével ugyanis csökken a gazdaság versenyképessége, melyre további veszélyt jelent a gazdasági nagyhatalmak nyomása révén lassan elodázhatatlanná váló kínai valuta felértékelésének szükségesssége. Elemzői szakvélemények szerint a kínai nemzeti valuta, a renminbi (egysége a jüan) az amerikai dollárhoz képest 30%-kal alulértékelt. A reálbérek változatlansága mellett már egy 20%-os felértékelés is a külkereskedelmi mérleg erőteljes átrendeződését vonná maga után, így Kínának, a világ jelenlegi hitelezőjének, hamar negatív külkereskedelmi mérleggel kéne szembenéznie, ami viszont az ország jövőbeni növekedését kérdőjelezné meg.