Integráló hét - élménybeszámoló

2010.09.30. 19:00 - szechenyi-szakkoli

Címkék: program szisz széchenyi istván szakkollégium integráló hét újonnan felvettek

 

 
Hogy méltóan köszönthessük immáron a koliban is idei Újonnan Felvettjeinket, az egyetem első hetében – integráló hét fedőnév alatt – több programot is szerveztünk nekik. Ezekről olvashattok rövid szöveges és képi beszámolót az alábbiakban.
 

 
Az éjszaka a sötétség misztikumokkal teli, ezt kihasználandó, a barátságos időjárással megáldott kedd estén összegyűlt a koli apraja-nagyja. Célként tűztük ki, hogy végig járjuk a névadónkról elnevezett és hozzá kötődő épületeket, műemlékeket, jó hangulatban töltsük el az estét, így teremtve alkalmat a koli generáció közti kötetlen kommunikációra. A mókázás mellett azonban a vállalkozó kedvűek kvíz kérdések megoldásain is gondolkozhattak, tippelhettek kisebb jutalomért cserébe. A kérdések Széchenyi mellett főleg a koli működéséhez és múltjához kötődtek, így, aki jól figyelt sok hasznos információra tehetett szert, ha még nem tudta J
A Váci utcán haladva mindenféle meglepő dolgot műveltük és vártuk a sétálók reakcióit, igen széles repertoárt szemlélhettünk meg az ijedtségtől kezdve a mosolygáson át, egészen a tapsig, és a csatlakozásig.
Az MTA parkjában vállalkoztunk rá, hogy az identitás növelés érdekében megtanuljuk a Széchényis himnuszt, majd bátorságot merítve neki vágtunk a lánchídi sétának. Átérve a budai oldalra felépítetünk egy saját hidat a résztvevőkből, majd a legkülönfélébb csoportképek is elkészültek. Az út vége felé már fogyatkoztak a kérdések, a kellemes séta is elbágyasztott mindenkit, így már csak arra maradt energiák, hogy kisebb nagyobb csoportokba rendeződve beszélgessünk, sztorizzunk, elmélkedjünk. A túra utolsó állomása a Szabadság-hídnál volt. A Gellért-hegy lábánál még mécseseket és gyufát ragadtunk, hogy SZISZ (egyesek szerint ZSIZS) feliratot képezzünk, majd a meghitt hangulatban az arra járók nagy örömére előadjuk frissen megtanult performanszunkat a sziszes himnuszt.
 
Az integráló hét szerdai állomásán a test gyönyöreinek áldoztunk: este számháborúba, majd palacsintázásra csábítottuk idei újonnan felvettjeinket. Csatatérként a Ráday utcán lévő Bakáts teret jelöltük meg, ahol 14-en gyűltünk össze kezdésre, de végül összesen majdnem 20-an vettünk részt a csatában – még egy fotóriporter is a hadszíntéren volt. Változatos felállásban és szabályokkal sötétedésig játszva végül 2-2-es, igazságos döntetlen és fegyverszünet lett a végeredmény. A verseny olyan lelkesedéssel zajlott, hogy még a téren tartózkodók is több percig figyelték, kommentálták azt (a kedvencünk egy idősebb úrtól: „még mindig jobb, mint ha drogoznának”).
Ezenközben a koli konyhájában Ditke és Rita ipari mennyiségű palacsintatésztát készített el (min. 30 litert !) és sütött ki - heroikus teljesítményüket pedig a csatából fáradtan megtértek értékelték a legjobban, de az egész 2. emelet lelkesen vetette magát a friss palacsintára. Az est végül csocsókörversenybe majd zenés-táncos vígasságba fordult, megkoronázva ÚF-jeink harmadik hivatalosan bent töltött estéjét.
 
Csütörtökön a szokásos Kinizsi-foci és sörözés (szerencsére számos ÚF-fel kiegszülve) vezette fel a Rajkos bulit, hogy szakkoliközivé varázsolja a hivatalosan kánonba emelt integráló hetet. Jövőre találkozunk?

SZISZ Nyári Tábor

2010.07.30. 11:02 - szechenyi-szakkoli

Címkék: rendezvény élménybeszámoló nyári tábor szisz széchenyi istván szakkollégium

 Hejhó-hejhó, hej táborozni jó!

Balatonszepezden járt a SZISZ nyári tábora



Nagyobb térképre váltás
 

 

A vizsgaidőszakot kipihenendő - ahogy eddig minden évben - nyári táborozni ment a SZISZ apraja-nagyja, fiatalja-időse. Újonnan felvettjeink az akklimatizáció újabb fázisába értek, és örömmel jelentjük, hogy azon sikerrel átestek.

Csütörtökön érkezett meg a kontingens nagy része, így a szállásfoglalás után egy részük csatlakozott az esti vacsorát főző jogászkülönítményhez, mások a büfét kezdték el összerakni, végül a többiek csatlakoztak az újonnan felvettjeinkhez, akiknek vetélkedőt szervezett a FEB: a négy csapat az Odüsszeia kalandjait küzdötte végig, hogy eldöntsék, melyiküket is énekelheti meg Homérosz. Miután minden veszedelemből sikerrel kikeveredtek, és partra szállhattak, nagy lakoma várta őket, hiszen elkészült a bográcsos - majd el is fogyott. Mivel pedig már az éj is leszállott, megindult a forgalom a Kicsi Köver Nyúl büfénél, majd ki-ki a szokásos SZISZ-es buliba, és/vagy a beszélgetésbe vetette bele magát. 

A nap első sugarainál nyugovóra térőket reggelinél már verőfényes napsütés köszöntötte, így a regeli után rögtön a balatonszepezdi strand felfedezésére indultunk, és ott nem csak a hívogató Balatont találtunk, hanem strandröplabda- és focipályát is, így az alkalmat megragadtuk, és a tábor végéig el sem engedtük. A nyár első meccsei előtt azonban sávos beszélgetésre került sor, ahol a sávrendszerről beszélgettünk az újonnan felvettekkel. A délután a pihenésé volt, hiszen az aktív strandoláson és persze a táborokban elmaradhatatlan DB-ülésen kívül nem volt külön program. Vacsora (csirkepörkölt galuskával) után hivatalosan is közösen köszöntöttük az idén felvetteket, majd ismét a büfé-buli-beszélgetés szentháromsága vette át az uralmat az éjszaka fölött, immáron nagyobb intenzitással, hiszen estére megérkeztek a hétköznap már/még robotoló tagok is.

A szombat javarészt a jövőről szólt, hiszen délelőtt a szobaleosztás, délután pedig az őszi/tavaszi kurzusfelvétel szerepelt az étlapon. Rögtön a reggeli után elkezdődött a második emelet területi felosztását egy évre eldöntő multilaterális egyezmény előkészítése, a már bejáratott pontrendszer alapján; voltak akik kialakult elképzelésekkel vágtak neki, voltak azonban akik még reggeli közben is leendő szobatársat kerestek, ám rosszul végül senki sem járt, mindenkinek jutott jó hely, a kialakult status quo-t akár Pareto-optimálisnak is tekinthetjük. Ebéd után (babgulyás és fánk) meghallgattuk a tavaszi félév legjobb beszámolóit prezentáció formájában, változatos és érdekes témákban, majd négytől párhuzamosan folyt az aktuális negyeddöntő (NED-BRA), a kurzusfelvétel, melynek új rendszere jól vizsgázott, illetve a strandolás. Vacsora (bolognai) közben lehullt a lepel: szavazataink alapján Udvari Zsoltié lett a legjobb beszámoló - gratulálunk. Vacsora után két régebben végzett (de örökifiú), Amerikába (is) szakadt SZISZ-es, Bohus Kata és Hudomiet Peti mesélt szakkolis élményeiről, pályafutásáról, a kettő szoros és nélkülözhetetlen kapcsolatáról, de persze könyedebb sztorik is akadtak szép számmal. Ezután ismét meccs (URU-GHA), majd természetesen buli, amibe immáron számos végzettünk is beszállt, és olyan jól sikerült, hogy még messziről jött ismeretlen ismerősök is megtisztelték jelenlétükkel...

Vasárnapra már csak a pakolás és a búcsúzás jutott. Véget ért a 2010-es nyári tábor, ahol ismét sok élménnyel és immár minden tekintetben egy új évfolyammal lettünk gazdagabbak. Az alábbiakban pedig röpke képriport a fentiek megerősítésére!

 

Lola, aki nem láma, hanem...alpaka

2010.06.20. 00:11 - szechenyi-szakkoli

Címkék: program állatkert lola szisz elsősök széchenyi istván szakkollégium

 Június idusának egy verőfényes napját választottuk ki arra, hogy az elméletben nagy népszerűségnek örvendő legújabb szakkollégiumi "tagot" meglátogassuk.

Az ötlet a Téli Tábor "reklámarca" miatt született meg bennünk. Viszont a gondolatot tett is követte, és Cenka lelkiismeretes szervezésének, gyűjtögetésének eredményeképp mára már oklevéllel is bizonyíthatjuk, hogy egy évre örökbe fogadtuk Lolát, az alpakát, aki nem láma :)

 

A látogatás napját szintén hosszas előkészületek előzték meg, hiszen szerettük volna, ha minél több Újonnan Felvett (ÚF) csatlakozik az első hivatalos Lola-látogatás alkalmával. Végül egy majd 15 fős kompánia indult neki az állatkert megnézésnek és Lola felderítésének (vagy fordítva). A rengeteg állat és növény között hamar Rá is bukkantunk, viszont őalpakasága a vacsoráját érdekesebbnek találta, mint a maroknyi, ámde annál lelkesebben "lolázó", integető, számára idegen kétlábút. (Azért egy csoportkép erejéig sikerült megörökítenünk magunkat Vele :D)

Természetesen Lola mellett rengeteg állattal találkoztunk, bár a renoválási munkálatok miatt néhány kedves egyedet  kénytelenek voltunk nélkülözni. Viszont kárpótolt minket valamelyest a Fóka-show, ahol a két vidám vízi élőlény bámulatos trükkökkel kápráztatott el minket, idomárjaik segítségével. Rengeteg trükköt tudnak, nagyon vizesek, rettentően figyelnek és nagyon szeretik az idomárjaikat, főleg mikor a jutalom falatok landolnak a vízben, egy-egy jól teljesített feladat után.

Az állatkerti mókát a bájos hangú bemondó hölgy fejeztette be velünk, bár még órákig tudtunk volna tekeregni a kis zsiráf, a bébi gorilla, az orrszavúk, az apró szurikáták és földikutyák körül, nem beszélve a jegesmedvékről, az ezerféle majomról, a tarkatollú madarakról, a tengeri malacokról, vízi disznókról, kapibarákról és természetesen Loláról. A kora estét a városligeti csavargás, és újabb csatlakozók után egy szimpatikus kerthelységben folytattuk, ahol az asztalok mellett, hűtött italokkal a kézben folytatódtak a beszélgetések. A fő vonal kezdetben a kollégium működése, a kollégiumi élet, és a bekerülés misztériumai köré csoportosult az ÚF-ek lelkes kérdéseinek hatására, majd több kisebb csoport alakult, ahol a legkülönbözőbb témákat veséztük ki...

A sötétség leszállta után ki biciklire, ki földalattira pattant, és közös élményekkel gazdagodva, a mielőbbi újratalálkozásban bízva, vettünk búcsút egymástól.

Jó hír azoknak, aki irigykedve olvasták e sorokat, hogy az örökbefogadás két szülőértekezleti megjelenést is magával vonz, tehát figyelni kell a keringő információkat és lecsapni rájuk a kellő pillanatban, így Lola megcsodálható lesz biztosan, teljes valójában.

UPDATE:

Lolának ma (aug. 11.) kicsinye született. A barna leánycsikónak egyelőre nincs neve, de ép és egészséges a boldog ayával együtt. Részleteket itt lehet olvasni, itt pedig egy kép a jövevényről és Loláról:

Elsős sörözés - 2010

2010.06.13. 18:31 - szechenyi-szakkoli

Címkék: program összefoglaló elsősök újonnan felvettek elsős sörőzés

 

Június 4-én, pénteken este újra kísértet járta be a Ráday második emeletét - az idei felvettjeinket (mégegyszer gratulálunk nekik! - a névsorért ld. szisz.hu) kísértettük meg serrel és étekkel annak örörmére, hogy immáron hivatalosan is megszerezték az "akikre büszkék leszünk" titulust.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Este héttől fogadóbizottsággal és sávos seritallal, a konyhában pedig egzotikus és házias ízekkel egyaránt vártuk az újonnan felvetteket, akik kivétel nélkül megjelentek, majd rögvest a szokott kavalkád alakult ki a konyhában, ahol szerencsére senki nem maradt magányos, szomjas vagy éhes. Dorka lelkesítő FEB-elnöki beszéde után összenépi bemutatkozással folytatódott az ismerkedés, ahol megtudhattuk egymás nevét, hobbiját, vagy akár ebtartási preferenciáit is. A kritikus mennyiségű információ után a már a konyhában elférni képtelen tömeg (ifijaktól a vénekig minden korosztály képviseltette magát), kolloid cseppekre hullott szét, és lázas társalgás kezdődött a fürőszobahasználat kredójától kezdve Tolkien ifjúkori irodalomélményeivel bezáróan változó témákról változó partnerekkel változatlan hangulatban - a kamrától egészen a dohányzóig és vissza.

Az estét végül - a vizsgaidőszak ellenére - a szokásos semmiből teremtett klasszis SZISZ-es buli és a közösségiben vízipipázás zárta, így ki-ki megtalálhatta a megfelelő lezárását a valóban remek sörözésnek. 

Köszönjük mindenkinek aki eljött, segített!!

 

Bevonó kirándulás 2010

2010.04.24. 17:25 - szechenyi-szakkoli

Címkék: program összefoglaló szisz széchenyi istván szakkollégium bevonó kirándulás esztergom búbánatvölgy

  

Idén is megszervezésre került a Széchenyi István Szakkollégium (SzISz) bevonó kirándulása.

Az eseményt a lepedőfestés és a kiülések izgalmai mellett nagy várakozás előzte meg, főleg a részemről, hiszen idén már első éves szakkollégaként, ha úgy vesszük a másik oldalról vehettem részt az eseményen. A bevonó április 17-18-a között zajlott Esztergom-Búbánatvölgyben.

Sok érdeklődő már izgatottan várakozott az indulás reggelén, mire a sziszes csapat elérte a megbeszélt találkozási pontot. Rögtön megindult az ismerkedés, a hogy hívnak, honnan jöttél, milyen szakos vagy, melyik sáv érdekel, és társaik kíséretében. Így vágtunk neki a másfélórás buszútnak, ami alatt sok minden kiderült a beszélgetések során, mindemellett gyakran pillantottunk ki az ablakon, hogy nézhessük a gyönyörű tájat, sőt a visegrádi várat is megcsodálhattuk távolról.

A megérkezés, szálláselfoglalás és –felderítés után némi elemózsiát vettünk magukhoz, majd hátizsákokkal felszerelkezve nekivágtunk a tényleges kirándulásnak. Az első szakasz mindenkit meglepett a gyors szintemelkedés miatt, de ezután már lankásabb rész következett, ami a beszélgetéseket is segítette. Az érdeklődők nevükhöz méltóan mindenről kérdeztek, a kollégium, a sávok, és minden elképzelhető dolog szóba került. A beszélgetések mellett azonban nem győztük magunkba szippantani a táj szépségét, a zöldülő fák és a nyíló virágok illatát, a madárcsicsergést, és friss, tiszta levegő, szinte szokatlan keverékét.

Az érdekességek mellett nagyon vártuk, hogy használatba kerüljön a magunkkal vitt métaütő, erre a kirándulás vége felé egy hatalmas réten került sor, amit egy gyors „hivatalos” bemutatkozó kör előzött meg.

A kialakult két csapat nagy lelkesedéssel vetette magát a játékba és a végére az erőviszonyok is kiegyenlítődni látszottak.

A közeledő napnyugta és az egész napos aktív pihenés után mindenki lelkesen indult neki a kirándulás utolsó szakaszának, amit tovább szított a vacsora ígérete is. J

A borácsban főtt paprikás krumpli nagy népszerűségnek örvendett, és hamar elfogyott a tányérokból is, így a faasztalokat különböző palackok kezdték el benépesíteni. Sajnos a tavaszi jó idő nem tartott ki éjszakáig, viszont a helyét átvevő hideg nem engedte, hogy sokáig a szabadban maradjunk még, így bevonultunk a szállás közösségi termébe, ahol „gyilkosozással” és Activity-vel múlattuk az időt, majd lassan mindenki nyugovóra tért.

Reggel az éjszakai hidegtől kicsit elgémberedve ébredtünk, de hamar felolvadt mindenki a szabadban elköltött napfényes reggeli után. Mivel még nem akaródzót visszaindulnunk lefolytattunk egy gyors oxfordi vitát arról, hogy vajon a rektornak, inkább menedzsernek, vagy inkább tudósnak kellene-e lennie.

A hazafelé út szintén jó hangulatban telt, sok további kérdés került megválaszolásra, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, hogy mindenki jól érezte magát, amiért szeretnék mindenki nevében külön köszönetet mondani a szervezőknek/FEB-nek.

Így szerencsére az elbúcsúzás sem sikerült szomorúra, mert magában hordozta a folytatás ígéretét.



süti beállítások módosítása