A Széchenyi István Szakkollégium blogja

Itt a tavasz, jön a tavasz, s vele együtt beindulnak a félév elsős kurzusai is! Jobbnál jobb témák köré épültek fel e félévben is ezek a SZISZ-es szakmai alkalmak. Gyere, s kukkants be Te is munkánkba!

Kíváncsi vagy, hogyan épül fel sávos rendszerünk? Szeretnéd jobban megismerni szakkollégiumunkat? Csak egyszerűen érdekel az adott téma, és szívesen beszélgetnél róla? Akkor ott a helyed valamelyik kurzuson! A lent megadott elérhetőségeken érdeklődd meg a kurzus helyét és idejét, olvasd el az adott irodalmat, s hajrá, indulj a kurzusra, mert garantáltan jó lesz! S ne feledd, ha időd és energiád engedi, tekints be több kurzus munkájába is, hogy könnyebb legyen a választás.

S íme, egy kis kóstoló, mire is számíthatsz a félév során:

Kormányzati gazdaságtan:

Hogyan képzeljünk el egy haszonmaximalizáló viking hadurat? Mivel járna a rendőrség privatizálása? Leírható a szavazó viselkedése a közgazdaságtan eszköztárával? Miért utópisztikus a hatékony bürokrácia? Milyen diktátor lenne egy közgazdászból? A racionális döntéshozatalon alapuló közösségi döntések elmélete a közgazdaságtan eszköztárát alkalmazza a politikai döntéshozatal és a közösségek működésének megértésére.

Jelentkezés: Szabó Nórinál (szabo.noire@gmail.com)

Jog Közgazdasági Elemzése:

Egy sokszínű elsős kurzus során igyekszünk bevezetni benneteket a law & economics rejtelmeibe. Minden alkalommal más közgazdaságtani problémát és egyben más jogi kérdést járunk körül. A szomszédos kocsmárosok közül melyik főzzön világos és melyik barna sört? Miért kerültek a hódok hamarabb magántulajdonba, mint a bölények? A klubnak van joga szabadon működni vagy a lakóknak van joga a csendhez?

Jelentkezés: Szabó Editnél és Tama Reginánál  (law.and.eco.ek@gmail.com)

Pénzügy:

A kurzus célja, hogy a résztvevőknek olyan alapismereteket nyújtson, melyek segítik a mindennapos tájékozódást a pénzügyek területén. Az alapfogalmak megismerése után többek között az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mi az a kockázat? Hogyan értékelheti azt a befektető? Megnézünk néhány alapmodellt, valamint azok feltevéseit, majd választ adunk arra a kérdésre, hogy hatékonyak-e a piacok. Teljesül-e a befektetők racionalitása? Végül kalandozunk egy kicsit a viselkedésalapú pénzügyek területén, kilépve a megszokott racionalitás korlátai közül.

Jelentkezés: Zajácz Krisztiánnál (cortez71@gmail.com)

Szociológia:

Miért megyünk el szavazni, ahelyett hogy otthon ülnénk? A halálbüntetés tényleg segít csökkenteni a bűnözést? Valóban léteznek megélhetési bűnözők? Jószándékúak-e az altruisták? Miért befolyásolja egy átlagos BA-diák jövőbeli fizetését a lakóhelye? Felborul-e a nemek közti egyensúly, ha a férj mosogat? Miért alakulnak ki gettók a városok közepén? Ha érdekel, hogy mi köti össze ezeket a kérdéseket, és kíváncsi vagy a válaszokra, akkor jelentkezz! Természetesen a kurzus nemcsak szociológusoknak szól, hanem mindenkinek, akit foglalkoztatnak a társadalmi problémák.

Jelentkezés: Regös Nórinál (regos.nora@gmail.com) tudtok!

Divatmenedzsment:

Mitől válik egy szubkultúra viselete uralkodó divatirányzattá? Mi a különbség az haute couture és a mass fashion között? Hogyan terjed a divat különböző társadalmi csoportok között és csoportokon belül? Miben más egy vállalati stratégiaalkotás, ha luxuscikket kívánunk eladni a piacon?  Ha szívesen beszélgetnél hasonló kérdésekről, és érdekel, hogyan kapcsolódik össze a divatszakmában a szociológia, a fogyasztói magatartás és a menedzsmenttudományok, akkor várunk a Divatmenedzsment elsős kurzuson!

Jelentkezés: Gyöngyösi Nellinél (nelli.gyongyosi@gmail.com) és Vígvári Dorkánál (vigvari.dorottya@gmail.com)

Energiapolitika:

A kurzus célja, hogy a részvevőkkel ezt az izgalmas ágazatot feltérképezze és segítsen eligazodni az energia világában. Szóval, ha érdekelnek a múlt, a jelen és a jövő korok legfontosabb energetikai kérdései, ha szeretnéd megtudni, hogy mindenből lehet energiát előállítani, vagy hogy megépül-e a Nabucco? Kiváncsi vagy, hogy mit jelentenek olyan betűszók, mint az LNG, a CNG, vagy TEN-E, vagy hogy hogyan lehet két milliárd embert rákapcsolni az energiahálózatra, úgy, hogy a bolygó is túlélje?

Jelentkezés: Farkas Attilánál (elnastra@gmail.com) és Hofstadter Ákosnál

Káosz parafrázis:

A közgazdászoknak fizikát vagy inkább biológiát kellene tanulniuk, hogy jobban megértsék a gazdasági folyamatokat? Mik azok a fraktálok, és mi lehet a szerepük a közgazdaságtanban? Programozók, pszichológusok vagy neurológusok: kik fogják megalkotni a mesterséges intelligenciát? Ha vannak válaszok, itt kiderülnek. És ha vannak válaszok, lesznek további kérdések is. Ha érdekelnek a természet-és társadalomtudományok közötti hasonlóságok, vagy szívesen vitatkoznál ezek létezéséről, szeretettel várunk! A kurzus semmilyen előképzettséget nem igényel, kötetlen, gondolkodós-beszélgetős lesz.

Jelentkezés:  Pintér Orsinál (orsolya.pinter@gmail.com) és Udvari Zsoltinál

Sex és gender:

Ezen az elsős kurzuson, mely a szociológia berkeibe kalauzol, a biológiai és társadalmi nemről lesz szó. Mit jelent az a szó, hogy férfi, és az, hogy nő? Hol húzódik a határ? Velünk született különbségek vagy a nevelés eredménye az, amitől valaki férfias, nőies, vagy épp férfiatlan és nőietlen lesz? Mi is pontosan a feminizmus? Mozgalom? Tudományág? Szőrös lábú nők vagy esélyegyenlőségért harcoló aktivisták? Milyen fogadtatása volt és van a feminizmus különféle hullámainak a férfiak és a nők körében? Vannak-e férfi feministák? 

Jelentkezés:  Csák Annánál (annacsaak@gmail.com) és Vay-Farkas Eszternél

Jelentkezni a megadott kontaktoknál személyesen vagy e-mailen keresztül tudtok. További információért pedig látogassatok el Facebook oldalunkra!

Ez a félév sem múlhat el elsős kurzusok nélkül, szóval számos lehetőséget kínálunk Nektek, kedves érdeklődők, melyekből bátran lehet mazsolázni!  Itt olvashattok egy kis kedvcsinálót, és megtalálhatjátok az oktatók elérhetőségeit is! Ha érdeklődni szeretnétek valamelyik kurzusról, ne féljetek felkeresni a kurzustartókat! Hasznos tanácsként pedig hozzátenném, hogy érdemes több kurzusra is ellátogatni, hogy igazán el tudjátok dönteni, melyik a kedvetekre való.

Sávos elsős kurzusaink

Ezek a kurzusok kicsiben ugyan azok, melyek közül egyet szakkolisként kötelező elvégezni. Az összes egy négy féléven át tartó, egymásra épülő ívet képez, hogy megfelelő képet adjon az adott témakörben. Az elsős kurzusok keretében azonban még egy kicsit kötetlenebb összejövetelre számíthattok. Ez állhat a feladott olvasmány megbeszéléséből, értelmezéséből; illetve egy adott téma megvitatásából. A tematikák persze igény szerint módosulhatnak, szóval bármilyen ötletetek van, azt is szívesen veszik a kurzustartók.  Jöjjön tehát egy kis ízelítő a sávokról:

 Március 30-án 18:00-tól az ELTE ÁJK II. tantermében folytatódik a tavaszi szakpolitikai előadássorozatunk. Ezúttal a sportpolitikát vesszük górcső alá.

 Március 23-án 18:00-tól a C épület VII. előadótermében folytatódik szakpolitikai előadássorozatunk, ezúttal kissé kicsapva a mainstreamből és messzebb az index címlaptól, ugyanis témánk az energiapolitika, szűkebben az ellátásbiztonság felé tett/teendő törekvések, a magyar energiahelyzet bemutatása lesznek. A kerekasztal-beszélgetésen részt vesz Dr. Orbán Anita, Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete, Soczó Natália a MOL energiapolitikai szakértője és Andzsans-Balogh Kornél a REKK témában kutató elemzője.

Azt, hogy miért elképesztően fontos Magyarország és a KKE-i térség számára az energiabiztonság, talán nem kell sokat ecsetelni. Mindenki emlékezhet a 2006-os, és az azt követő energiaválságokra (de legalábbis a legsúlyosabb 2009-esre), amik rávilágítottak egyrészről az orosz energiafegyver hatásosságára, másrészről az útvonal-diverzifikáció szükségességére. De hogy mennyire is függünk Oroszországtól:

• Az éves magyar gázfogyasztás majdnem 12 milliárd m3, melyből az orosz import 8,9 milliárd m3 (74%). A földgáz adja a magyar energiafelhasználás 44,3%-át, kulcsszerepe van a vilamosenergia-termelésben, a háztartások önálló energiafogyasztásában és a távfűtés terén.
• A magyar stratégiai földgáztároló-kapacitás 1,4 milliárd m3 (az éves fogyasztás kb. 10%-a), ugyanakkor ez kiegészül a kereskedelmi tárolókkal, így a teljes tartalák 6,1 mrd m3, ami térségi viszonylatban legalábbis kiemelkedő, és így stratégiai lehetőség. (az észrevételt köszönjük!)
• HU olajfogyasztása 161.000 hordó per nap, amiből 160.000 hordó orosz importól származik. Az olaj és származékai adják HU energiafogyasztásának 24,2%-át.
• A magyar villamosaenergia 40%-át a paksi blokkokban állítják elő, melyek éves 295 tonnás urániumfelhasználását 100%-ban Oroszországból fedezik.

Hozzá kell tenni a kép teljességéért, hogy a finomított uránt nagyon könnyen be lehet szerezni más forrásból (de azt ne feledjük, hogy Paks a szovjet technikán alapul), ill. a kőolajimport pótlása is nagyjából-egészében megoldható, elsősorban az Adria-vezetéken.

A fő kérdés tehát a gázdiverzifikáció, aminek lehetőségit itt nem mutatnánk be, ezt meghagyjuk meglepetésnek az előadásra, itt csak felsorolnánk a lehetőségeket: Nabucco, Déli Áramlat, AGRI, ITGI - de ami sokkal fontosabb: gáz-interkonnektorok és LNG-terminálok.

Az energiabiztonságnak ugyanakkor van egy másik, legalább ennyire fontos eleme is: az energiatermelés és -felhasználás hosszú távú fenntarthatóságának kérdése. Magyarország ebben a tekintetben nem áll rosszul, hiszen Paks még évekig, ill. a tervezett új blokkok évtizedekig biztosítani tudják az áramtermelés közel harmadát. Rövid és középtávon a kőolaj és szén arányának csökkentése a legfontosabb, hiszen egyrészről ezek okozzák a legnagyobb környezetterhelést (a földgáz ezekhez viszonyítva jóval tisztább), ill. ezek készletei fognak a leghamarabb elfogyni (bár oilpeaket már 20 éve folyamatosan az aktuálisan következő két évre jósolnak, és mégsem jött el soha), Európában legalábbis biztosan (így az importfüggőségünk csak nőhet).

Másik oldalról szükség lesz a 2020-ra tervezett 13-15%-os megújulóarány további jelentős növelésére - elsősorban importáramból (pl. az északi-tengeri szélfarmok, európai vízerőművek), amihez ismét egy dolog elengedhetetlen: az infrastruktúra-fejlesztés, és nem csak a határkeresztező kapacitások növelése/kiépítése, hanem az ún. smart grid hálózatok kiépítése, ami lehetővé teszi a kis kapacitású (50 MW) lokális erőművek telepítését, vagy akár a háztartási energiatermelést (pl. biomassza, geoterm), mivel így lehet biztosítani a hálózatba való visszatáplálást.

A harmadik oldal pedig nagyon könnyen leírható: energiahatékonyság - a termelésnél, szállításnál és végfelhasználásnál egyaránt. Ez pénz, rengeteg pénz.

Összességében tehát két kulcsszó lesz várható az előadáson: közös piac és infrastruktúra!

Az elsős nap után szeretnénk meghívni Titeket a soron következő programunkra, amely a tavaszi szakpolitikai előadássorozatunk első alkalma, ahová meghívtuk Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkárt, Rencz Botondot, az Ernst & Young adó-tanácsadási szolgáltatások vezető partnerét, és Váradi Balázst, a Budapest Institute partnerét és vezető kutatóját, az ELTEcon tudományos munkatársát. A kerekasztal résztvevői az aktuális adóügyi változásokról, azok rövid és hosszú távú hatásairól fognak beszélgetni 2011. március 2-án, szerdán este 6-kor a C épület VII. előadótermében.

Az előadáshoz egy rövid beharangozót találtok alább:

Ha a 2011-es adóváltozásokra gondolunk, elsőként egy szám jut eszünkbe: 16%. Az új rendszer legtöbbet említett eleme az egykulcsos adóra való áttérés, azonban ezen felül sok egyéb változást eszközölt az Orbán-kormány.

Tekintsük át a főbb adó és járulékváltozásokat:

1. Az összevont adóalapra vonatkozó névleges adókulcs egységesen 16% a jövedelem nagyságától függetlenül. Az adóalap-kiegészítés, azaz a szuperbruttó idén még megmarad, 2012-ben viszont a felére csökken (13,5%), 2013-tól pedig megszűnik.
2. Az első és a második gyermek után 62500 forint, három vagy több eltartott gyermek esetén 206250 forint adóalap-kedvezmény, ami havi 33000 forint adókedvezményt jelent gyermekenként.
3. Az adójóváírás a bér- és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12100 forint, amelyet teljes mértékben (az adóalap-kiegészítéssel növelt) 2 millió 750 ezer forintos éves összes jövedelemig, 12%-os csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni. 
4. A magánszemély által önkéntes pénztárba, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlára utalt összeg adókedvezménye 30-ról 20 százalékra csökkent.
5. Megszűnt a természetbeni juttatás, mint fogalom, alapvetően minden juttatás után a magánszemélynek kell az összevont adóalap részeként adóznia.
6. Megmaradt a béren kívüli juttatások rendszere (azaz a Cafeteria), azonban az adómérték itt is 16% az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap után (azaz az adómérték 19,04%).
7. Az adózók bevallási kötelezettségének további egyszerűsítése érdekében a törvény új lehetőségként vezette be az adónyilatkozatot.
8. Módosult az üzleti ajándék definíciója, a minimálbér 25%-a felett juttatott üzleti ajándék összevont adóalapba tartozó jövedelemként adózik. 
9. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőt az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap után 16% adó és az adóalap-kiegészítés nélküli adóalap után 27% eho terheli (összteher 46,04% a korábbi 81% helyett). 
10. A tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanátruházás) adóterhe az eddigi 10- 20-25% mértékű adókulcsokról az egységes 16%-ra változott.
11. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek nem külön adózó jövedelemként, hanem az összevont adóalap részeként adókötelesek.
12. Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5%-ról 10%-ra emelkedett, az egyéni egészségbiztosítási járulék (7,5%) és a munkáltatói társadalombiztosítási járulék (27%) mértéke nem változott.
13. A járulékok alapját a ténylegesen kifizetett jövedelem, de legalább a tárgyhavi minimálbér (78000 Ft) képezi. Megszűnt a minimálbér kétszeresére vonatkozó járulékfizetési kötelezettség.

A fent felsorolt változásokat rengeteg kritika érte az ellenzék és a sajtó részéről. A közelmúltban a miniszterelnök is elismerte, hogy nem mindenki jár jól az új adórendszerrel, holott a változások kommunikációjának középpontjában ez a gondolat állt. Az már a kezdetektől egyértelmű volt, hogy az új rendszerrel a magas jövedelműek nyerik a legtöbbet. 2010-ig az 5 millió feletti jövedelemmel rendelkező állampolgárok 32 százalékos adókulccsal számolhattak, ami idénre a felére csökkent. Az 5 millió forint alatt keresők adókulcsa 17 százalékról 16-ra csökkent, azonban az alkalmazottak maximális adójóváírását 20 százalékkal csökkentették, valamint az erre jogosultak körét is szűkítették. Az MSZOSZ táblázata jól illusztrálja, hogy milyen hatásai vannak az egykulcsos adórendszernek a bérekre. A számítások során nem vették figyelemben a családi adóalap-kedvezményt, így az módosíthatja az értékeket. Ennek ellenére szembetűnő, hogy a havi 250000 forintos sávig az új rendszer negatív hatással jár – az átlagbér bruttó 216100 forint – és csak e fölött van egyre növekvő pozitív hatása.

A családi adóalap-kedvezmény bevezetése elsősorban a közös gyerek vállalását díjazza. Fő szabály szerint az után a gyerek után jár a családi kedvezmény, aki után családi pótlékot kap a szülő, és abban a hónapban jár a családi kedvezmény, amikor a családi pótlék is jár. De a magzat után (a fogantatástól számított 91. naptól kezdődően) is megilleti a leendő szülőt a családi kedvezmény. Azonban gyermek és gyermek nem egyenlő a kedvezmény szempontjából. A nem közös gyerekek esetén élettársi kapcsolatban a gyerekeket nem lehet összeadni a családi kedvezmény összegének megállapításánál, vagyis a törvény az anya egy gyerekét és külön az apa két gyerekét veszi figyelembe. Ha azonban házasok a szülők, és bár nincs közös gyerek, de összesen három "hozott" gyerek van, akkor már háromszor 33 ezer forint, vagyis összesen 99 ezer forintnyi adókönnyítés jár. A Portfolio.hu által készített grafikon jól mutatja, hogy mekkora ugrás van a két és három gyermeket nevelő családok adókedvezménye között. A kormány nem titkolt célja ezzel rövidtávon a népességcsökkenés megállítása, hosszú távon pedig a népességnövekedés elősegítése.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2011. február 11. és 15. között 1200 fős, országos, reprezentatív felmérést készített a népesség körében az idei adóváltozások megítéléséről. A válaszadók többsége szerint az új adószabályok tovább növelik a szegények és gazdagok közötti különbségeket és háromnegyedük egy progresszív adórendszert tartana igazságosabbnak. A válaszadók 52%-a úgy véli, hogy az államnak inkább azokat kellene anyagilag segítenie, akik szegényebb körülmények között élnek. Még a Fidesz szavazók körében is kevesebb, mint 40% gondolja úgy, hogy az új adórendszer a korábbinál hatékonyabb, mivel élénkíti a gazdaságot és gyermekvállalásra ösztönözhet. Ez az arány a teljes lakosság körében közel 25%.

Az új adórendszer rengeteg – egyelőre megválaszolatlan – kérdést vet fel, amelyek nagy részére csak hosszú idő elteltével tudunk majd biztos választ adni. A SZISZ szervezésében 2011. március 2-án 18:00-kor megrendezésre kerülő előadáson szakértők beszélgetnek majd ezekről a kérdésekről, a felmerülő problémákról és a lehetséges hatásokról. Mindenkit szeretettel várunk a C VII-es előadóban!

Avagy a Wikileaksről kicsiben és nagyban Dr. Tálas Péterrel

Most, hogy a Téli Tábor (beszámolók, képek, esetleges kiszivárogtatások hamarosan) fáradalmait kipihentük, szeretnék újabb programmal kedveskedni nektek, ezért az idei Elsős Napunkra (naptárba bevésendő: 2011. február 23. 18:00 szakkolis előadó, Ráday koli, Ráday u. 43-45., térkép itt és itt) meghívtuk dr. Tálas Pétert a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatóját, biztonságpolitikai szakértőt, hogy tartson előadást a Wikileaks múltjáról, jelenéről, jövőjéről, ill. a szervezet jelentőségéről, és az általa képviselt elvek érvényességéről beszéljen. Az előadás után bemutatkoznak a tavaszi Elsős Kurzusok, és vendégeink vagytok egy kis zsíros kenyérre, (maci)fröccsre és csocsózára a konyhánkban.

Az előadáshoz egy rövid kis - szubjektív - beharangozót találtok alább: 

„A titkok az államok kapcsolatainak legfontosabb szereplői.”

Richelieu bíboros

Richelieu évezredek óta kérdés nélkül igaznak elfogadott jellemzőre tapintott rá. Sosem merült föl, hogy az államoknak vagy legfőbb képviselőiknek ne lenne joguk titkokat tartani ha egyszer az államérdek úgy kívánja. De vajon milyen államérdek kívánja úgy?

Ha a két klasszikus nemzetközi politikaelméleti iskolát vesszük alapul, a dolog így néz ki:

1. a realisták szerint az államok egymással versengenek, méghozzá a minél több és nagyobb hatalomért. Egészen nyilvánvaló, hogy ehhez bizony kellenek titkok, a lehető legszaftosabbak, amivel a lehető legnagyobb lehet az előnyünk a többi állammal szemben.

Ez esetben azonban önérdekkövető államok mellé önérdekkövető vezetőket is kell feltételeznünk, azaz semmi sem garantálja, hogy a titkokat nem a nép, hanem saját javukra használnák fel, így azonban némiképp nehéz legitimálni a hírszerzés létét és tevékenységét.

2. az idealista-liberális megközelítés alapvetően abból indul ki, hogy az államok együttműködnek és általában betartják a nemzetközi jog és a nemzetközi rezsimek általános szabályait. Feltételezése szerint az államok szükségszerűen jobban járnak ha együttműködnek, ha kooperálnak, ehhez azonban, hogy eredményes legyen teljes nyilvánosság (vagy amúgy játékelméletileg tökéletes informáltság és köztudott tudás kell).

Szép elképzelés, de sajnos nem véletlenül hívják idealistának.

A valóság a két megközelítés között van talán valahol: elkerülhetetlennek tűnik, hogy legyenek titkok a világban, és ez nem is mindig baj. Vegyük párhuzamként az üzleti világot: minden vállalatnak vannak titkai (ld. üzleti titok), amiket nem csak azért őriz, mert feltétlen rosszat akar a vásárlóknak, vagy más vállalkozásoknak, esetleg az államnak. Pl. senki nem gondolja, hogy - ahogy Daniel Domscheit-Berg is mondta (róla pár sorral később) - a Coca-cola vagy a Pick szalámi receptjének titkos részeit is mindenkinek ismernie kellene, vagy pl. hogy a szabadalomnak ne lenne létjogosultsága. Vannak, sőt, néha kellenek is titkok, a fontos az, hogy legyen aki felügyeli azokat, aki megmondja, hogy mi az és mi nem, még ha a kategorizálás némiképp önkényesnek is tűnhet (hiszen mindig az). Az ellenőrzést az üzleti világban az állam feladata ellátni, és teszi is. A kérdés, hogy ki ellenőrzi az államokat?

Tudjuk, hogy az államok fölött nem áll senki. Egy kormányközi szervtől, mint az ENSZ, amelyet államok finanszíroznak, nem várhatjuk el ezt a feladatot (minden összeesküvés-elmélet nélkül). Maradnak hát a civilek, akik nem felülről, hanem alulról próbálják meg kordában tartani az államokat, így elérve egy bizonyos egyensúlyt, amit ha ideálisnak nem is, de legalább fenntarthatónak és elfogadhatónak ítélhetünk (hasonlóért ld. még Montesquieu és a hatalmi ágak megosztása). És hogy miért tehetik ezt meg?

1. mert van miből. Az elmúlt években iszonyú, de tényleg, iszonyú az információ megszületésének és terjedésének a gyorsasága, de még inkább az ütemének növekedése (only for illustrational purposes). Ez így van a titkosszolgálatoknál is. Sokkal több az infó, ergo sokkal nagyobb "kezelőszemélyzetre" van szükség, akiket egyre nehezebb ellenőrizni és így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy lesz köztük egy Bradley Manninghez hasonló hős/szabadságharcos/idealista/idióta/hazaáruló (olvasó nézetének megfelelő aláhúzandó).

2. mert van hol. Az emberi történelemben először van lehetőség arra, hogy egy információt egyrészről milliók, milliárdok számára egyszerre és egyenlően tegyünk nyilvánossá, ill. ezáltal az adott információ nem lesz már soha "újratitkosítható", hiszen ami egyszer a netre kikerül... Mindezt pedig minimális költséggel, minimális erőfeszítéssel és viszonylag kicsi kockázattal (a nyilvánosság és az IP-titkosítás megvéd).

3. mert van kinek. A titkok mindenkit érdekelnek. Nem csak a döntéshozókat, vagy az adott ország kül- és belpolitikája iránt érdeklődőket, hanem mindenkit (többek közt vajh' miért is a Blikk a legolvasottabb magyar napilap?!). Forrás, eszköz, célközönség. Mi kell még egy jó KKv-hoz civil szerveződéshez?

Arról, hogy hogyan jött létre, hogyan működött és mi is az a Wikileaks, most nem írunk, hiszen azt szeretnénk, ha meghallgatnátok élőben. A téma azonban különösen aktuális, hiszen amellett, hogy Julian Assange perében is történnek fejlemények, Daniel Domscheit-Berg, aki évekig volt a szervezet társvezetője újabban pedig az Openleaks nevű "konkurens" oldal vezetője, a minap jelentette meg leleplező könyvét a Wikileaks-ről, amiben beszámol többek közt arról is, hogy vette át a szerinte "megalomán" Assange a szervezet irányítását (a könyv kapcsán készített index-interjút megnézhetitek itt).

Aki pedig szeretne jobban elmélyedni a témában 23-ig, ajánljuk figyelmébe az alábbi  - már a szakítás után forgatott - dokumentumfilmet. Nagyon tanulságos!