A Széchenyi István Szakkollégium blogja

... röviden ezekkel a fogalmakkal lehetne jellemezni a Széchenyi István Szakkollégiumot (SZISZ). Mi ugyanis a sokszínűségben hiszünk: abban, hogy a különböző nézőpontok és szakterületek keveredése egy komplex egészet alkot, melynek megértésére törekednünk kell. Ennek megfelelően hozzánk számos budapesti egyetemről érkeznek tagok, akik érdeklődnek a közgazdaságtan és általában véve a társadalomtudományok iránt.

A SZISZ oktatási rendszerének legfontosabb pillérei a kiscsoportos (4-8 fős) kurzusok, amelyek lehetőséget adnak egyrészt az intenzív tanár-diák kapcsolat kialakítására, másrészt a hallgatók bevonására az oktatók saját kutatásaiba. A felvételizők ún. sávokra jelentkeznek, melyek keretében egy kétéves alapozó képzés során elmélyülnek választott szakterületükön. Négy sávunk van: law & economics, kormányzati gazdaságtan, szociológia, pénzügyi közgazdaságtan.

Law & Economics - Jog közgazdasági elemzése. Ezen a sávon a piacgazdaság jogi feltételeit és a jog gazdasági hatásait vizsgáljuk: milyen hatással van a jog a társadalmi jólétre és a gazdasági hatékonyságra. Magyarországon egyedülálló, hogy nálunk ebben a tudományterületben ilyen mértékben el lehet mélyülni; a kurzusokon jogászok és közgazdászok együtt gondolkodnak a felvetett problémák megoldásán.

Kormányzati gazdaságtan. Hol és miért mond kudarcot a piac? Szükség van-e államra? Ha igen, mennyi állam kell? Miképp illeszthetők be a választási rendszerek és egyáltalán a demokrácia a közgazdaságtudományi szemléletmódba? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat a sáv keretében.

Szociológia. A szokásos elmélettörténeti, szerzőközpontú megközelítés helyett a szociológiai elméleteket problémaközpontúan, racionális döntéselméleti alapokról kiindulva vizsgáljuk: hogyan lesz a társadalom tagjainak egyéni cselekvéseiből társadalmi jelenség: piac vagy éppen kultúra? Mennyiben hozható közös nevezőre és egészíti ki egymást a szociológiai és közgazdasági szemlélet?

Pénzügyi közgazdaságtan. A sáv az egyéni gazdasági döntésektől kezdve a pénzügyi intézmények szabályozásán keresztül a makrogazdasági pénzügyekig igen tág, de szerves egészet képező területet ölel fel, és külön hangsúlyt helyez az empirikus (statisztikai-ökonometriai) elemző készségek elsajátítására.

A sávok mellett a tagok számos más, ún. ismeretbővítő kurzust is felvehetnek, melyeknek témája a politikai filozófiától kezdve a menedzsmenten és a pszichológián keresztül az értékpapírjogig terjedhet. Az ismeretbővítő kurzusokon nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományos társadalomtudományok határterületeire és az alternatív elméletekre, megközelítésekre is. Ezáltal árnyaltabb, elmélyültebb tudásra tehetünk szert mind választott, szűkebb szakterületünkről, mind a társadalom és a közgazdaságtan egészéről. A kurzusok mellett számos előadás, vita és konferencia képezi szakmai rendszerünket.

Az intenzív szakmai élet persze mit sem érne pezsgő közösségi élet nélkül. A sokféle szakmai háttérrel rendelkező tagok a különbségek ellenére egy összetartó, szoros baráti kötelékekkel rendelkező közösséget alkotnak, segítve egymást mind szakmailag, mind barátilag. A nemrég felújított Ráday utcai kollégium második emeletén együtt lakva megtanulunk alkalmazkodni a másikhoz, elfogadni és megérteni a másikat. Közösségi programjaink között vannak rendszeres, szervezett programok, valamint önszerveződő alapon létrejövő, spontán összejövetelek. Színjátszó- és olvasókör, téli tábor, nyári tábor, erdélyi kirándulás, közös focizások vagy filmnézések, múzeum- és színházlátogatások, valamint sok-sok hajnalig tartó buli és világmegváltó kocsmabeszélgetés…

  
Ha szeretnétek bepillantást nyerni a Szakkollégium szakmai és közösségi életébe, akkor látogassatok el valamelyik elsős kurzusunkra. Az elsős kurzus lényege, hogy jelenlegi szakkollégisták bevezető jellegű órákat tartanak az érdeklődő egyetemistáknak (többnyire első- és másodéveseknek). Egy ilyen foglalkozás sokban hasonlít egy átlagos SZISZ-es kurzushoz: kis csoportban zajlik, az egyes alkalmakra kitűzött irodalmakról beszélgetünk és okulunk egymás gondolataiból. A sávos elsős kurzusok remek lehetőséget kínálnak nemcsak arra, hogy megismerj minket és a Széchenyit, hanem arra is, hogy belekóstolj az adott sávba. Ezzel valamelyest kézzelfoghatóvá válik számodra, hogy mi is ez és megalapozottabb döntést tudsz hozni a felvételi során, hogy melyik sávra jelentkezz. Ne feledd, évközben is bármikor bekapcsolódhatsz!

Az idei félévben számtalan elsős kurzus közül választhatsz kedvedre valót: Szakmai rendszerünk négy sávra épül, ennek megfelelően a sávos elsős kurzusok:

• Law & Economics,
• Kormányzati gazdaságtan,
• Szociológia és
• Pénzügy.

Valamint ismeretbővítő elsős kurzusaink is indulnak:

• Népek tánca – Lelkek szárnya,
• Kampány, ígéretek, következmények,
• Értékpapír és Value Investing valamint
• Filmklub.

Az elsős kurzusokról bővebb információt az ek.szisz.hu oldalon találsz.

Ha még többet szeretnél rólunk megtudni, akkor látogass el honlapunkra (szisz.uni-corvinus.hu)!

... A felvételi, ezért időszerű egy kicsit megismerkedni a bekerülés mikéntjével, ha ez eddig nem történt volna meg.

Felvételi a SZISZ-be - 7 lépésben

1. Megtetszenek a szakkollégisták, a Szakkollégium vagy megtetszik egy sáv

A Széchenyi István Szakkollégiumba budapesti egyetemek olyan hallgatói jelentkezhetnek, akiknek

- érettségi vizsgáitól a felvételi időpontjáig legfeljebb négy év telt el, és

- van olyan nappali tagozatos egyetemi szakjuk, amelynek első szemeszterét sikeresen lezárták, de negyedik szemeszterét még nem fejezték be.

Ha úgy döntesz, hogy hozzánk felvételizel, párhuzamosan másik szakkollégiumba nem adhatod be a jelentkezésed, és kizáró ok az is, ha ebben a félévben felvételiztél már másik szakkollégiumba.

2. Információt gyűjtesz róluk (itt általában érvényesül a több-jobb-elv)

- ráklikkelsz a honlapunkra (szisz.uni-corvinus.hu) és megnézed, hogy milyen aktuális információnk, programunk van Számodra

- ide-oda kattintgatsz a honlapunkon, de az sem árt, ha közben 1-2 dolgot elolvasol

- feliratkozol a hírlevelünkre: sziszhirlevel@gmail.com

- meglátogatod néhány Elsős Kurzusunkat (ek.szisz.hu)

- eljössz néhány előadásunkra

- ha bármiben elakadsz, írsz a Felvételi Bizottság elnökének, Pintér Orsinak a következő e-mailcímre: orsolya.pinter@gmail.com, s ő készségesen válaszol bármilyen kérdésedre.

Ezek egyike sem kötelező előfeltétele a felvételinek, de ne feledd, elsősorban Számodra jó, ha tudod, mit választasz!

3. Ha a Széchenyi mellett döntesz, akkor választanod kell egy sávot
Mi az a sáv? Sáv = képzési terület, amely a legjobban érdekel.

A Széchenyibe mindenki sávra felvételizik, azaz választ magának egy tudományterület a:

- jog közgazdasági elemzése

- szociológia

- pénzügy

- kormányzati gazdaságtan

közül, ami tulajdonképpen az illető SZISZ-es specializációját jelenti. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak ezzel fog foglalkozni SZISZ-es pályafutása során. A szakmai rendszerünkről részletesebb információkat a ’Szakmaiság’ menüpont alatt találhatsz a honlapon.

4. Az április közepétől (április 19-től) elérhető kérdőívet kitöltöd és bebizonyítod, hogy tudsz gondolkodni (és persze leadod: beadod a koliba … határidő: május 10. 23:00!)

A kérdőívet szintén megtalálod majd a honlapunkon. A kérdőív 7 db kötelezően kitöltendő általános, néhány, a választott sávnak megfelelő esszékérdésből és kb. 5 db kiskérdésből áll. Az esszékérdések közül kettőt kell választanod, az egyiket a választott sávod kérdései közül, a másikat bármelyik másik blokkból, de természetesen a másik esszékérdésed is lehet a sávodnak megfelelő esszékérdés. Ha érdekelnek a korábbi évek felvételi kérdőívei, kattints a 'Felvételi/Korábbi kérdőívek' menüpontra!

5. Elolvasod a sávodnak megfelelő irodalmat, bejössz egy szóbeli beszélgetésre és megmutatod magad

A szóbeli 2010. május 15-19. közt kerül megrendezésre lakhelyünkön, a Földes Ferenc Kollégiumban (1092 Budapest, Ráday utca 43-45.), a könyvtárunkban.

Mindenkit, aki kérdőívet ad le, behívunk szóbelizni.

Először a kötelező irodalomról beszélgetünk. A felvételi kérdőívben megadunk minden egyes sávhoz kb. 20-30 oldalnyi irodalmat, amit a szóbeli felvételire el kell olvasnod, hogy tudjunk miről beszélgetni a szóbeli szakmai részén. Nem egy az egyben kell visszaadnod a szöveg tartalmát; arra vagyunk kíváncsiak, hogy a Te gondolkodásodban hogyan néz ki a szöveg mondanivalója, üzenete.

Majd provokatív és elgondolkodtató kérdések következnek - Rólad: hogyan tekintesz a világra, egy közösségre, mi a véleményed erről-arról... Végül megkérdezzük, hogy belsős vagy külsős lennél-e a Szakkoliban.

6. Vársz az eredményre...

…ami a felvételit követő héten garantáltan felkerül a honlapunkra, s e-mailt is küldünk Neked - bármi az eredmény.

7. Ha felvettünk, örülsz, és eljössz az elsős sörözésünkre, hogy megismerhesd a többi sikeres pajtásodat

Nem rég került megrendezésre Innováció a perifériáról – alternatív módszerek a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésében című előadásunk. Olvassátok szeretettel a Közgazdászban is megjelent összefoglalót Dóri tollából.

A területfejlesztés napjainkban előtérbe került kérdésével foglalkozó kerekasztal-beszélgetést szervezett a Corvinuson a Széchenyi István Szakkollégium. A meghívott előadók betekintést engedtek a fejlesztési tervezés, végrehajtás, és az elméleti háttér részleteibe, majd a jövőben várható változásokról is szót ejtettek.

Dr. Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár az előadásában összefoglalta a magyar területfejlesztési rendszer összetevőit, és arra mutatott rá, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikációjával az Európai Unió kohéziós politikája a Magyarország szempontjából rendkívül fontos területi dimenzióval bővült. Az ország versenyképességét ugyanis rontják a jelentős területi fejlettségi különbségek. Ezért egy olyan elképzelést alakított ki a magyar kohéziós politika, amely különböző gazdasági, társadalmi, szociális és infrastukturális mutatók összegzése alapján fejlesztési pólusokat és 33 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérséget jelölt ki a programok tervezéséhez.

Dr. G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem oktatója arra helyezte a hangsúlyt, hogy ezek a leghátrányosabb helyzetű kistérségek mennyiben különböznek az ország többi részétől, és hogyan kezeli őket a területpolitika most, és kezelhetné a jövőben. Ezek a mikrorégiók kimaradtak a modernizációból, de más térségek által fölélt erőforrásokat (természet, kultúra) megőriztek. Ezt kihasználhatnák a mai körülmények között. A fejlődésüket azonban akadályozza a fejlettebb régióktól eltérő társadalmi közegük (alacsony képzettség, szűk fogyasztói réteg). Ezzel a tervezési folyamatnak is számolnia kell. Kiemelte, hogy a támogatásukra kialakított LHH-program pozitívuma a területi szemlélet és a szociális megközelítés, ugyanakkor a segélyalapú támogatás helyett innovációra, a húzóerőként működő életképes vállalkozások pártfogására lenne szükség.

Dr. Kullmann Ádám, az NFÜ LHH Fejlesztési Programirodájának korábbi vezetője rávilágított a program előnyeire: a kistérségek projektjei erősítik egymást, a konzultáció révén a résztvevők közötti együttműködés javul. A program gyengesége azonban az, hogy több esetben a fejlesztési pénzek helyett a működési költségek fedezésére lenne szükség, így önerő híján sokan pályázni sem képesek.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a felsőoktatás szerepe jelentős a programok tervezése és végrehajtása során, az egyetemek a kistérségekkel tartós kapcsolatokat kiépítve hozzájárulhatnak a programok hatékonyságának javításához. Kezdeményezésekre már van példa, de a szélesebb körű együttműködés eléréséért még van mit tenni.